Bezárás
Strasbourgi döntés

Harisch: nem sértette az Egyezményt, hogy a bíróság nem kezdeményezte az EUB előzetes döntéshozatalát

Harisch v. Germany
no. 50053/16
2019. április 11.

A híres német nagyvállalkozó a Deutsche Telekommal szemben indított nagyszabású kártérítési perében az Európai Unió Bíróságának (EUB) előzetes döntéshozatalát szerette volna kérni, amit a német fellebbviteli bíróság nem talált indokoltnak. A strasbourgi Bíróság e döntésében a tisztességes tárgyaláshoz való Egyezményben garantált jog és az EUB eljárásának viszonyát vette górcső alá.

Fizess elő az Átlátszóra!

Az ügy előzményei

Az ügy kérelmezője a neves német nagyvállalkozó, Klaus Harisch, a Telegate AG tudakozó egyik alapítója. A cég a szolgáltatásához szükséges előfizetői adatokat a Deutsche Telekomtól vásárolta meg. A túlzott mértékű díjak miatt a Telegate később sikeresen perelte a Deutsche Telekomot, amelynek 2007-ben és 2008-ban a kiszámlázott díjak egy részét vissza kellett fizetnie a Telegate részére.

A kérelmező ezt követően személyesen is keresetet indított a Deutsche Telekom ellen, arra hivatkozva, hogy az előfizetői adatokért felszámított magas díjak fedezése érdekében neki és alapítótársának a Telegate tőzsdére lépése előtt a cégben fennálló részesedése egy részét értékesítenie kellett, a drága ügyféladatok miatti magasabb működési költség pedig a cég összértékét is csökkentette. E két, a Deutsche Telekom túlzó árszabására visszavezethető tényező következtében a kérelmezőt álláspontja szerint a vállalat tőzsdére lépésekor kár érte.

A keresetet az első fokon eljáró német városi bíróság elutasította. A kérelmező a döntés ellen fellebbezett. A fellebbviteli bíróság előtti szóbeli meghallgatásán indítványozta, hogy a bíróság az eljárás felfüggesztése mellett kezdeményezze az Európai Unió Bíróságának (EUB) előzetes döntéshozatali eljárását. A másodfok a fellebbezést elutasította. Döntésében az EUB gyakorlatára is részletesen kitérve alaptalannak minősítette a kérelmező jogi érvelését, nyitott jogkérdés hiányában pedig a további fellebbezés jogát sem biztosította a kérelmezőnek.

A másodfokú bíróság további fellebbezési jogot megtagadó döntését a kérelmező a Német Szövetségi Legfelsőbb Bíróság előtt megkifogásolta, szintén kérve az EUB előzetes eljárásának kezdeményezését. A Legfelsőbb Bíróság a kifogást nyitott jogkérdés hiánya miatt részletes indokolás nélkül elutasította, röviden utalva a német polgári eljárási törvény ezt lehetővé tévő szakaszára.

A kérelmező ezt követően a meghallgatáshoz (fellebbezéshez) való jog (Anhörungsrüge) megsértésére hivatkozva fordult panasszal a Szövetségi Legfelsőbb Bírósághoz. Elutasító döntésében e bíróság úgy foglalt állást, hogy a harmadfokú fórum döntése nem szorult bővebb indokolásra. 2016 tavaszán a Német Szövetségi Alkotmánybíróság is megtagadta a kérelmező panaszának érdemi vizsgálatát.

Klaus Harisch ezt követően az Egyezmény tisztességes tárgyaláshoz való jogot garantáló 6. cikkének megsértésére hivatkozva a Bírósághoz fordult.

A Német Szövetségi Legfelsőbb Bíróság (Bundesgerichtshof) épülete. Forrás: bit.ly/2vq7EtQ

A Bíróság döntése

A Bíróság rámutatott, hogy az Egyezmény közvetlenül nem biztosít jogot az EUB előzetes döntéshozatali eljárásának igénybevételéhez, az ügy közösségi jogi relevanciájának megítélése pedig az állami bíróságok kompetenciája.

Az előzetes döntéshozatal kezdeményezésének önkényes mellőzése azonban az eljárás tisztességessége vonatkozásában kapcsolatba kerülhet az Egyezmény 6. cikkével. Az Ullens-ügyre tekintettel a mellőzés önkényessége akkor merülhet föl, ha

  • az irányadó szabályok kivételt nem engedve kötelezően előírják az EUB előzetes döntéshozatalának kezdeményezését;
  • a mellőzés olyan indokra hivatkozik, amit az irányadó szabályok nem engednek meg; vagy
  • a mellőzés indokolása nem elég részletes.

A Bíróság felidézte, hogy az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 267. cikkének 3. bekezdése szerint

„Ha egy tagállam olyan bírósága előtt folyamatban lévő ügyben merül fel ilyen kérdés, amelynek határozatai ellen a nemzeti jog értelmében nincs jogorvoslati lehetőség, e bíróság köteles az Európai Unió Bíróságához fordulni.”

A Bíróság megállapította, hogy az EUMSz idézett szakasza szerinti legfelsőbb bírói fórum az ügyben a Német Szövetségi Legfelsőbb Bíróság volt. E plénum az előzetes döntéshozatalt mellőző döntését az irányadó német eljárásjogi szabályoknak megfelelően csak sommásan, jogszabályhelyre utalással indokolta. A Bíróság e körben kiemelte, hogy az előzetes döntéshozatal kezdeményezését megtagadó döntés megfelelő indokolása az önkényesség elleni egyik fő garancia. Esetről esetre kell azonban megvizsgálni azt, hogy a mellőző döntés indokolása eleget tett-e ennek a garanciális követelménynek.

A Bíróság ennek megfelelően figyelembe vette, hogy a másodfokon eljáró fellebbviteli bíróság döntésében részletesen elemezte a közösségi jogot és az EUB kapcsolódó gyakorlatát, e jogkérdéseket pedig a kérelmező szóbeli meghallgatásán is részletesen megtárgyalták. E részletes elemzéssel alátámasztva helyezkedett a fellebbviteli bíróság arra az álláspontra, hogy a szövetségi és német jog alkalmazásával kapcsolatban nem merül föl az EUMSz 267. cikke szerinti jogkérdés. A Bíróság arra is kitért, hogy a német jog alapján a másodfokú döntés elleni fellebbezés jogát megtagadó döntés magában foglalta az előzetes döntéshozatali eljárás szükségességének értékelését is.

A fentiekre tekintettel a Bíróság álláspontja szerint a másodfokon eljáró fellebbviteli bíróság a fellebbezési joggal kapcsolatban hozott nemleges döntésével az előzetes döntéshozatal szükségességének kérdését is elbírálta. A Bíróság ehhez hozzátette, hogy a fellebbviteli bíróság előtti szóbeli meghallgatás is garantálta, hogy a Szövetségi Legfelsőbb Bíróság sommás döntésének indokai a kérelmező számára világosak legyenek. Az eljárás egészét vizsgálva tehát a Bíróság elfogadhatónak minősítette, hogy a végső szót kimondó Szövetségi Legfelsőbb Bíróság nem indokolta meg részletesen a döntését.

A fentiekre tekintettel a Bíróság héttagú kamarája egyhangúlag arra az álláspontra helyezkedett, hogy az EUB előzetes döntéshozatali eljárásának mellőzése az ügyben nem tekinthető önkényesnek, így az Egyezmény 6. cikke sem sérült.

✉ Iratkozzon fel hírlevelünkre, és mi hetente megküldjük Önnek a legfrissebb strasbourgi ügyek összefoglalóját!

Címlapkép: A kérelmező (K) és két, szintén vállalkozó fia. Forrás: bit.ly/2vmB5Nc