Zu Guttenberg v. Germany
no. 14047/16
2019. július 18.

Visszautasította a strasbourgi bíróság a volt német védelmi miniszter kérelmét, aki azt kifogásolta, hogy egy lap a berlini és amerikai villáiról közölt képeket. A bíróság szerint a német bíróságok minden releváns szempontot kellő mértékben megvizsgáltak, ezért alaptalan a kérelem.

79%

Év végéig még

21 125 027 forint

hiányzik a

költségvetésünkből.

Támogasd az Átlátszó

tényfeltáró munkáját!

atlatszo.hu/tamogatom

Az ügy előzményei

2014. április 17-én jelent meg egy cikk a német Bunte magazinban Karl-Theodor Zu Guttenberg és felesége, Stephanie házairól. Karl-Theodor korábban parlamenti képviselő és technológiai, majd védelmi miniszter volt Angela Merkel kormányában. A cikk szerint a házaspár eladja előkelő berlini villáját miután az Egyesült Államokba költözött, ahol Greenwichben (Connecticut) vettek egy nagy házat. A magazin címlapján a házaspárról készült kép, mellette kicsiben a berlini ház volt látható azzal a felirattal, hogy „A Guttenbergek – Még a berlini házukat is eladják”. A magazin 20-22. oldalán további képek voltak a berlini házról, egy kép belülről mutatta villát, valamint egy másik kép az amerikai ház olyan külső részeit ábrázolta, ami az utcáról vagy nyilvános helyről nem látható. A cikk szövege kifejtette, hogy noha a család tagadja, hogy vissza szeretne térni a politikába és hangsúlyozták, hogy jól érzik magukat az USA-ban, szakértők szerint több jel is a politikába való visszatérésükre utal, például a férj többször kommentálta a német külpolitikát és előző év novemberében a kancellárián járt. A cikk szerint a berlini villát 5,5 millió euróért árulták.

A kérelmező (j) Angela Merkel német kancellárral.

A megjelenés után egy héten belül a pár kifogásolta a cikkekben megjelenő képeket és kérte, hogy a magazin ígérje meg, hogy nem közli őket a továbbiakban. A Bunte megtagadta a pár kérését, így per lett az ügyből. Május 15-én az elsőfokú bíróság ideiglenes intézkedéssel megtiltotta a magazinnak a képek és a képaláírások további közlését. Az újság kiadója elfogadta a berlini ház belső terét mutató képre és képaláírásra vonatkozó tiltást, de a házat kívülről mutató képek vonatkozásában nem fogadta el a keresetben kérteket. A bíróság ítéletében fenntartotta az ideiglenes intézkedést és megtiltotta a magazinnak, hogy képeket közöljön, arra hivatkozva, hogy a cikkben a kerületet is megjelölték (Charlottenburg), így a ház könnyen beazonosíthatóvá vált, ami azt eredményezheti, hogy az nem lesz alkalmas arra, hogy a pár oda visszavonuljon. Ugyanez igaz az amerikai villára is, mert a cikkből az is beazonosíthatóvá vált. A bíróság szerint nem szólt fontos közérdek a képek közlése mellett, a villa becsült ára pedig nem bírt valódi információs tartalommal, mert köztudomású volt, hogy a család gazdag.

A másodfokon eljáró kölni fellebbviteli bíróság megfordította az ügyet. A bíróság elfogadta, hogy a cikkek beavatkoztak a pár magánszférájába, és azzal a veszéllyel jártak, hogy a házak nem tudják betölteni a funkciójukat, mint olyan helyek, ahova a házaspár pihenésre visszavonulhat. A bíróság szerint azonban a magánszférába való ilyen beavatkozás jogszerűen történt és a véleménynyilvánítás védelme alatt áll. A bíróság szerint a házaspár közérdeklődésre számot tartó helyet töltött be a társadalomba, a férj volt miniszterként és parlamenti képviselőként, a feleség pedig a jótékonysági szervezetek prominens támogatójaként. Mivel több jel is arra utalt, hogy a pár visszatérhet a politikába és ebből a szempontból nagyon is fontos, hogy Németországban vagy az Egyesült Államokban élnek, a cikkek nem csupán bulvárkíváncsiságot elgítettek ki, hanem fontos közügyről szóltak.

A Zu Guttenberg család korábbi berlini villája (a kép nem az ügy alapjául szolgáló Bunte magazinból származik).

A berlini villa tekintetében a bíróság úgy érvelt, hogy a fényképekről a pár életére nem lehetett következtetni, nem mutatták be a személyes ízlésüket vagy más intim részletet. A házaspár már nem is élt ebben a házban, ez nagymértékben csökkentette bármilyen érdeksérelem veszélyét. A pár a biztonságuk veszélyeztetésével kapcsolatban is érvelt, de a bíróság ezt az érvet irrelevánsnak tartotta. Az amerikai házról készült képek a bíróság szerint szintén nem utaltak a pár magánéletére, illetve a képek és a leírás (a kert nagysága) alapján nem lehetett beazonosítani a házat, főleg, hogy az újságot elsősorban Németországban olvassák. Mivel a ház beazonosításának esélye alacsony, a pár biztonsági kockázatokra alapuló érvelése nem erős érv, különösen mert semmi sem utalt arra, hogy a házaspár egyébként titokban kívánta tartani a lakóhelyét. A berlini villa árával kapcsolatban a bíróság azzal érvelt, hogy köztudomású tény, hogy a család gazdag, a férj apja az 500 leggazdagabb német egyike, a feleség pedig egy régi, jómódú nemesi családból származik (Otto von Bismarck, az első német kancellár leszármazottja). A cikk így nem közölt korábban már nem ismert információt.

A bíróság szerint nyomós indokok szóltak a cikk publikálása mellett, hiszen a régi családi villa eladása arra utal, hogy a pár jóideig külföldön maradhat. Ugyanígy az amerikai ház bemutatása azért releváns, mert abból következtetés szűrhető le arról, hogy csak ideiglenesen, vagy tartósan maradnak a Guttenbergek az USA-ban. A bíróság szerint tehát a cikk nem csak a társadalom kíváncsiságát elégítette ki, amit általában kevésbé véd a bírói gyakorlat, mint a magánszférát, hanem a férj politikai életbe való lehetséges visszatérésével kapcsolatban közölt információkat.

2015 szeptemberében a német Szövetségi Alkotmánybíróság indoklás nélkül visszautasította az alkotmányjogi panaszt.

A Bíróság döntése

A Bíróság a kérelmező panaszát, mely a 8. cikkre alapult (Magán- és családi élet tiszteletben tartásához való jog) befogadhatatlannak minősítette, így az ügyben nem született ítélet. A Bíróság a híres Von Hannover ügyre hivatkozva rögzítette, hogy a magánszférát védelem illeti bizonyos esetekben fényképekkel szemben is. A Bíróság azt is rögzítette, hogy a kérelmező itt nem egy állami intézkedést sérelmez, hanem azt, hogy az állam elmulasztotta megvédeni őt a magánszférájának megsértésétől. A Bíróság szerint az ügyben a 8. cikk és a 10. cikk (Véleménynyilvánítás szabadsága) között kell egyensúlyt teremteni. A Bíróság korábbi gyakorlatára hivatkozva rögzítette, hogy melyek azok a szempontok, amelyeket egy ilyen ügyben figyelembe kell venni:

• közügyről való vitához való hozzájárulás,
• a cikk tárgyául szolgáló személy ismertsége,
• a személy korábbi magatartása a médiával kapcsolatban,
• a cikk tartalma, formája és hatása,
• fényképek esetén az elkészítésük körülményei.

A Bíróság elfogadta a kölni fellebbviteli bíróság érvelését és megállapította, hogy a német bíróság minden releváns szempontot figyelembe vett. A Bíróság szerint a német bíróság mérlegelte, hogy a cikk nem csupán az általános kíváncsiság kielégítéséről szólt, hanem fontos közügyről (a politikába való visszatérésről) is szólt. A cikket illusztráló képek nem voltak önkényesek, hanem szorosan kapcsolódtak a cikk tartalmához. A német bíróság azt is megállapította, hogy a pár régóta a figyelem középpontjában volt, ezért a Bíróság szerint ők nem számíthattak a magánszférájának ugyanolyan szintű védelmére, mint egy ismeretlen átlagember.

A Bíróság egyetértett azzal is, hogy a képek alapján a házakat nem könnyű beazonosítani (például azért, mert volt olyan kép, ami az utcáról nem látható részt ábrázolt, az ilyen kép pedig nem teszi könnyebbé a beazonosítást). A Bíróság szerint a képek és a képaláírások nem utaltak a lakók magánéletére sem, és nem voltak bántóak vagy lealacsonyítóak. A képek megszerzésének körülményeit nem vizsgálták a német eljárásban és azt a kérelmező sem kifogásolta, így a Bíróság arra a következtetésre jutott, hogy ez a jelen ügyben nem releváns. Mindezek alapján a Bíróság úgy döntött, hogy a német bíróságok megfelelően mérlegelték a releváns szempontokat, ezért a kérelmet befogadhatatlannak nyilvánította.

✉ Iratkozzon fel hírlevelünkre, és mi hetente megküldjük Önnek a legfrissebb strasbourgi ügyek összefoglalóját!

Címlapkép forrása: https://upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/2/28/Ramsauer%2C_Merkel%2C_von_und_zu_Guttenberg.jpg, a berlini házat ábrázoló kép forrása: https://www.berliner-kurier.de/berlin/leute/die-guttenbergs-tschuess–berlin–tschuess–villa—1030192.