Bezárás
Hír

Blogot indítunk a strasbourgi bíróság ítéleteiről

Ezen a felületen, a Strasbourgi Figyelő blogon hetente több blogbejegyzésben fogjuk összefoglalni az Emberi Jogok Európai Bíróságának (az EJEB) legfontosabb döntéseit. Elsősorban aktuális, az azon a héten kihirdetett ítéleteket ismertetjük, de időről-időre írni fogunk a Bíróság korábbi nagy ügyeiről is. Annak eldöntése során, hogy melyik ügyről írjunk és melyikről nem, elsősorban az alábbi két szempontot fogjuk figyelembe venni:

  • elvi jelentőségű, nagy hatású, fontos ügyekről írunk, és
  • a magyar ügyekkel kiemelten foglalkozunk.

Adj 1%-ot, hogy megtudd, mire
megy el az adód 99 százaléka!

Ezt az ejeb.atlatszo.hu címen elérhető blogot azért hoztuk létre, mert szeretnénk közelebb hozni a magyar olvasókhoz az EJEB döntéseit. Azt a hatalmas tudást és tapasztalatot, ami a Bíróság hatvanéves gyakorlata alatt kialakult, nem lehet figyelmen kívül hagyni. A Bíróság előtt a kontinens legjobb jogászai képviselik a legsúlyosabb jogsértések elszenvedőit, és a bíróságnak a legnehezebb erkölcsi és etikai kérdéseket kell megoldani. Ezeknek az ügyeknek az ismerete mindenkinek hasznára válhat.

A strasbourgi bíróság Nagykamarájának ülésterme 2018. november 21-én, a Magyar Kétfarkú Kutya Párt kontra Magyarország ügy tárgyalásán. A blog szerzői közül többen bal oldalon, a Kérelmező oldalán ülnek.

A magyar jogalkalmazó szervek, a közigazgatás, a bíróságok és az Alkotmánybíróság is egyre többször hivatkozik az EJEB gyakorlatára. A Magyarország 1992-es csatlakozása óta eltelt huszonhét évben megkerülhetetlenné vált a Bíróság gyakorlata polgári, büntető és közigazgatási ügyekben is.

Iratkozzon fel hírlevelünkre, és heti egy levélben elküldjük az adott héten megjelent blogposztjainkat! Így nem marad le egyetlen fontos ügy összefoglalójáról sem.

Jogászoknak és nem jogászoknak is ajánljuk ezt a blogot

A Strasbourgi Figyelő blogot elsősorban jogászoknak ajánljuk, de az ügyek összefoglalása során törekszünk a tiszta fogalmazásra, hogy a nem jogász érdeklődők számára is hasznos és érthető legyen az oldal. Úgy gondoljuk, hogy a Bíróság sok évtizedes gyakorlata során kimunkált elvek bírók, ügyvédek és jogtanácsosok, ügyészek, közigazgatási szakemberek és kutatók számára is hasznosak. Joghallgatóknak nemcsak a vizsgákra való felkészülésben segíthet ez az oldal, hanem egy-egy ügyön keresztül valamely jogterület bemutatására is hasznos lehet.

Nem csak jogász olvasókra számítunk. Az állami szférában, például a közigazgatásban vagy a rendvédelemben dolgozók számára azért hasznos ez az oldal, mert az EJEB gyakorlata a gyermekvédelemtől a zajszennyezettségig és a kisajátítástól a fogvatartotti jogokig számtalan területet érint. A Bíróság joghatósága alá tartozó negyvenhét európai államban nagyon sok élethelyzet előfordult már: az ezekre adott válaszok segíthetnek igazságosan és professzionálisan megoldani a hétköznapi munka során felmerülő új ügyeket.

Újságírók és érdeklődő állampolgárok számára azt ígérjük, hogy nem fogunk feleslegesen bonyolult jogi kifejezéseket használni. A mondataink sem lesznek hosszúak. Azt gondoljuk, hogy a nyolcszázmillió ember jogai felett őrködő Bíróság döntései elsősorban erre a nyolcszázmillió emberre tartoznak – nem csak a szűk jogásztársadalomra. Az ezen a blogon összefoglalt döntések sokszor lesznek izgalmasak és elgondolkodtatóak.

Átlátható szerkezetben foglaljuk össze az ügyeket

Az ügyek összefoglalóit mindig egységes struktúrában írjuk, hogy könnyen áttekinthetőek legyenek. Az blogposztok címe mindig az ügy nevével kezdődik, hogy később könnyen megtalálható legyen egy-egy ügy összefoglalása. A cím további része az ügy lényegére utal, például: „Tóthpál és Szabó: az »egyházszakadás« megakadályozása nem állami feladat”.

Minden bejegyzésnek három része van: az összefoglaló eleje (a „lead”) három-négy mondatban összefoglalja az ügy lényegét és a döntést. Ez után következik „Az ügy előzményei” rész, ahol a tényállást írjuk le, majd az utolsó, „A Bíróság döntése” részben a bíróság döntésének érveit ismertetjük.

A blogposztokat címkékkel rendszerezzük, vagyis például a szólásszabadságot érintő ügy összefoglalóját ellátjuk a „10. cikk” és „Véleménynyilvánítás szabadsága” címkékkel. Ennek az a célja, hogy megkönnyítse az egy adott témakörben való későbbi kutatást, a hasonló témakörről szóló ügyek könnyű megtalálását.

A pontosság és átlátható struktúra érdekében minden blogposztot átnézünk. Ha a szerző elkészül a bejegyzéssel, azt egy másik szerzőnk ellenőrzi az érthetőség, pontosság és az ítélet jogi érvelésének hű bemutatása érdekében.

Iratkozzon fel hírlevelünkre, és heti egy levélben elküldjük az adott héten megjelent blogposztjainkat! Így nem marad le egyetlen fontos ügy összefoglalójáról sem.

Ide kattintva megtalál minket a Facebookon is!

Szerzőink:

G. Szabó Dániel

A Magyar Helsinki Bizottság jogi előadója, ahol elsősorban a jogállamiságot érintő kérdésekkel, például a közigazgatási bíróságok felállításának jogállamiságot érintő kérdéseivel foglalkozik. 2016-ban a CEU-n végzett, a 2018-as országgyűlési választások alatt a Nemzeti Választási Bizottság tagja volt.

Gönczi Gergely

Jogász, az Arsboni jogi folyóirat szerkesztőségének tagja. Többek között választási joggal foglalkozik, a 2018-as időközi polgármesterválasztás alatt a Józsefvárosi Választási Bizottság tagja volt.

Sepsi Tibor

Sepsi Tibor ügyvéd, alkotmányjogász, az ELTE Alkotmányjogi Tanszékének külsős oktatója. 2000-2007 között az igazságügyi tárcánál előbb ügyintézőként, majd vezetőként kodifikációval és a jogszabálytervezetek alkotmányossági véleményezésével foglalkozott, 2007 és 2010 között a Miniszterelnöki Hivatalban a kormányzati döntés-előkészítés formai-jogi ellenőrzéséért felelt. 2010 óta ügyvéd, számos jogi cikk és blogbejegyzés szerzője, az “Így írnánk mi” közjogi blog szerkesztője. Nős, három kisfiú édesapja.

Tóth Balázs

Ügyvéd, 2012-ben a Miskolci Egyetem jogi karán szerzett PhD fokozatot. 2004 óta a Magyar Helsinki Bizottság munkatársa, 2017-ig a Rendvédelmi Program vezetője. Ezt megelőzően egy évig dolgozott jogi referensként az Oktatási Minisztériumban, és 2008-2012 között a Miskolci Egyetemen egyetemi oktatóként is.

Tordai Csaba

2005-től az Alkotmányjogi Főosztály vezetőjeként dolgozott az Igazságügyi Minisztériumban, ennek során többek között egyik előkészítője volt az egyenlő bánásmódról szóló törvénynek, az elektronikus információszabadságról szóló törvénynek, valamint részt vett a jövő nemzedékek országgyűlési biztosának intézményét megteremtő törvény előkészítésében. 2007-től a Miniszterelnöki Hivatal jogi és koordinációs szakállamtitkára, majd 2008 és 2010 között jogi és közigazgatási államtitkára volt. 2010 óta ügyvédként tevékenykedik. Több sikeres alkotmányjogi panaszt és strasbourgi beadványt készített elő, alkotmányjogi tárgykörben számos publikációja jelent meg.