Bezárás
Hír

Rövidebb eljárási határidő és egyéb változások

Több ponton változik az Egyezmény, a legfontosabb a korábbi hat hónapos eljárásindítási határidő négy hónapra csökkentése. A változások várhatóan némileg csökkentik majd a sikeres kérelmek arányát.

2021. április 21-én az olasz kormány is letétbe helyezte a 15. Kiegészítő Jegyzőkönyv ratifikációs okmányát az Európa Tanács Főtitkáránál. Az immár valamennyi részes állam által kötelezőnek elismert módosítás 2021. augusztus 1. napjával lép hatályba.

A legfontosabb változás, hogy a kérelem benyújtására vonatkozó “hat hónapos szabályként” ismert határidő négy hónaposra csökken.

A rövidebb határidő a 2022. február elseje után lezáruló ügyekre irányadó. A hatékony hazai jogorvoslatok kimerítésének kötelezettsége nem változik, azaz az ügy lezárulta alatt az utolsó eljárás végleges befejeződése értendő (feltéve, hogy valamilyen jogorvoslat rendelkezésre áll).

Az Egyezmény diszokmánya. Forrás: bit.ly/32KTjbU

A 15. Kiegészítő Jegyzőkönyv az Egyezmény Preambulumát is érinti. Szövegszerűen is rögzítésre kerül benne a szubszidiaritás elve, azaz, hogy az Egyezmény rendelkezéseinek betartása elsősorban a részes államok feladata és felelőssége. A szöveg a Bíróság esetjogában már kimunkált felfogást követi, lényeges újdonságot nem jelent. Ugyanakkor érdemes kiemelni, hogy a látszólag az állami felelősséget hangsúlyozó klauzulára a részes államok kimentésként szoktak hivatkozni, hangúlyozva a Bíróság mögöttes szerepét.

Belekerül a preambulumba a tagállamokat megillető mérlegelési mozgástérre (margin of appreciation) történő utalás is. Ezt a doktrínát a Bíróság szintén régóta alkalmazza: gyakorlatában az állami korlátozással érintett jogok között különbséget tesz aszerint, hogy a részes államnak mekkora szabadságot enged. E körben tehát szintén az állam mentesülése körében felmerülő, eddig is létező elv szövegszerű rögzítését jelenti a kiegészítés.

A bírák jelölésére vonatkozó szabály is változik, augusztustól a tagállamok csak 65 évnél fiatalabb jelöltet javasolhatnak bírónak. A módosítás elsősorban praktikus célokat szolgál. A jelenlegi életkori szabály szerint a bírói mandátum a 70. életév betöltésével megszűnik. A jelöléskor érvényesített korhatár elsősorban azt hivatott biztosítani, hogy a bírák kilencéves mandátumukat kitölthessék.

A jelenlegi szabályok szerint a héttagú Kamarák csak a felek legalább hallgatólagos  egyetértésével adhatják át a döntés jogát a Nagykamarának. Az állam és a kérelmezők e vétójogát az új szabályozás megszünteti.

Augusztustól a Bíróság könnyebben dönthet úgy, hogy a kérelmet nem vizsgálja érdemben. Míg jelenleg a hazai bíróságok által érdemben ki nem vizsgált kérelmet a Bíróság főszabályként meg kell, hogy vizsgáljon, ezt a fordulatot a módosítás törli, kiterjesztve így a de minimis non curat praetor elvét.

A 15. Kiegészítő Jegyzőkönyv angol szövege itt, rövid magyarázata pedig itt érhető el.

✉ Iratkozzon fel hírlevelünkre, és mi rendszeresen megküldjük Önnek a legfrissebb strasbourgi ügyek összefoglalóját!

Címlapképünk illusztráció, a felhasznált képek forrása: https://bit.ly/3nlpMis, https://bit.ly/3aHGFiq.

Ha már egyszer itt vagy…
Az Átlátszó nonprofit szervezet: cikkeink ingyen is olvashatóak, nincsenek állami hirdetések, és nem politikusok fizetik a számláinkat. Ez teszi lehetővé, hogy szabadon írhassunk a valóságról. Ha fontosnak tartod a független, tényfeltáró újságírás fennmaradását, támogasd a szerkesztőség munkáját egyszeri adománnyal, vagy havi előfizetéssel. Kattints ide a támogatási lehetőségekért!