Több ponton változik az Egyezmény, a legfontosabb a korábbi hat hónapos eljárásindítási határidő négy hónapra csökkentése. A változások várhatóan némileg csökkentik majd a sikeres kérelmek arányát.
2021. április 21-én az olasz kormány is letétbe helyezte a 15. Kiegészítő Jegyzőkönyv ratifikációs okmányát az Európa Tanács Főtitkáránál. Az immár valamennyi részes állam által kötelezőnek elismert módosítás 2021. augusztus 1. napjával lép hatályba.
A legfontosabb változás, hogy a kérelem benyújtására vonatkozó “hat hónapos szabályként” ismert határidő négy hónaposra csökken.
A rövidebb határidő a 2022. február elseje után lezáruló ügyekre irányadó. A hatékony hazai jogorvoslatok kimerítésének kötelezettsége nem változik, azaz az ügy lezárulta alatt az utolsó eljárás végleges befejeződése értendő (feltéve, hogy valamilyen jogorvoslat rendelkezésre áll).
Az Egyezmény diszokmánya. Forrás: bit.ly/32KTjbU
A 15. Kiegészítő Jegyzőkönyv az Egyezmény Preambulumát is érinti. Szövegszerűen is rögzítésre kerül benne a szubszidiaritás elve, azaz, hogy az Egyezmény rendelkezéseinek betartása elsősorban a részes államok feladata és felelőssége. A szöveg a Bíróság esetjogában már kimunkált felfogást követi, lényeges újdonságot nem jelent. Ugyanakkor érdemes kiemelni, hogy a látszólag az állami felelősséget hangsúlyozó klauzulára a részes államok kimentésként szoktak hivatkozni, hangúlyozva a Bíróság mögöttes szerepét.
Belekerül a preambulumba a tagállamokat megillető mérlegelési mozgástérre (margin of appreciation) történő utalás is. Ezt a doktrínát a Bíróság szintén régóta alkalmazza: gyakorlatában az állami korlátozással érintett jogok között különbséget tesz aszerint, hogy a részes államnak mekkora szabadságot enged. E körben tehát szintén az állam mentesülése körében felmerülő, eddig is létező elv szövegszerű rögzítését jelenti a kiegészítés.
A bírák jelölésére vonatkozó szabály is változik, augusztustól a tagállamok csak 65 évnél fiatalabb jelöltet javasolhatnak bírónak. A módosítás elsősorban praktikus célokat szolgál. A jelenlegi életkori szabály szerint a bírói mandátum a 70. életév betöltésével megszűnik. A jelöléskor érvényesített korhatár elsősorban azt hivatott biztosítani, hogy a bírák kilencéves mandátumukat kitölthessék.
A jelenlegi szabályok szerint a héttagú Kamarák csak a felek – legalább hallgatólagos – egyetértésével adhatják át a döntés jogát a Nagykamarának. Az állam és a kérelmezők e vétójogát az új szabályozás megszünteti.
Augusztustól a Bíróság könnyebben dönthet úgy, hogy a kérelmet nem vizsgálja érdemben. Míg jelenleg a hazai bíróságok által érdemben ki nem vizsgált kérelmet a Bíróság főszabályként meg kell, hogy vizsgáljon, ezt a fordulatot a módosítás törli, kiterjesztve így a de minimis non curat praetor elvét.
A 15. Kiegészítő Jegyzőkönyv angol szövege itt, rövid magyarázata pedig itt érhető el.
Címlapképünk illusztráció, a felhasznált képek forrása: https://bit.ly/3nlpMis, https://bit.ly/3aHGFiq.
Ha már egyszer itt vagy…
Az Átlátszó nonprofit szervezet: cikkeink ingyen is olvashatóak, nincsenek állami hirdetések, és nem politikusok fizetik a számláinkat. Ez teszi lehetővé, hogy szabadon írhassunk a valóságról. Ha fontosnak tartod a független, tényfeltáró újságírás fennmaradását, támogasd a szerkesztőség munkáját egyszeri adománnyal, vagy havi előfizetéssel. Kattints ide a támogatási lehetőségekért!
Az Európa Tanács Miniszteri Bizottsága a tagállamok külügyminisztereiből álló, kötelező erejű döntéseket hozó testülete. A Bizottság állandó működését az Európa...
2021 augusztus 1. napján, mind a 47 részes állam ratifikációját követően hatályba lépett az Egyezmény 15. Kiegészítő Jegyzőkönyve, amely fontos...
2021. február 17. Alekszej Navalnijt 2020. augusztus 20-án egy Novicsok nevű, szovjet fejlesztésű idegméreggel mérgezték meg. A politikust gyógykezelésre Németországba...
A Malaysia Airlines MH17-es járatszámú, Amszterdamból Kuala Lumpurba tartó repülőgépét 2014. július 17-én Kelet-Ukrajna felett egy szovjet tervezésű BUK (Бук)...
