Bezárás
Strasbourgi döntés

Maslarova: a korrupcióval vádolt miniszter és az ártatlanság vélelme

A legfőbb ügyész szóvivőjének és a parlamenti vizsgálóbizottság tagjának mint a közvélemény felé az államot megtestesítő személyeknek fokozottan ügyelnie kell rá, hogy az előző kormány korrupció miatt büntetőeljárás alá vont miniszterével kapcsolatban milyen kijelentéseket tesznek.

Fizess elő az Átlátszóra!


Előfizetőket keresünk – támogasd a munkánkat egyszeri adománnyal vagy
havi előfizetéssel!

Maslarova v. Bulgaria
no. 26966/10

Az ügy előzményei

Az ügy kérelmezője a korábbi bolgár munkaügyi miniszter, Emilia Maslarova, akit 2005-től 2009-ig tartó hivatali idejét követően a bolgár parlament munkaügyekért felelős alelnökévé választottak.

2009 augusztusában a szófiai ügyészség ismeretlen tettes ellen nyomozást rendelt el egy nagy értékű egészségügyi komplexum átalakítása körüli szabálytalanságok miatt. Novemberben az ügy kapcsán a legfőbb ügyész indítványozta a bolgár országgyűlésnél a kérelmező mentelmi jogának felfüggesztését, hogy az ügyben eljárás alá vonhassák. Az indítványban többek között az is szerepelt, hogy egy tanú vallomása szerint főnöke utasítására 2008-ban négy alkalommal is készpénzt adott át Maslarovának, illetve hogy a volt miniszter a közbeszerzés kapcsán anyagi haszonszerzés céljából 10 millió bolgár lev (mai árfolyamon több mint 1,5 milliárd forint) kárt okozott a bogár államnak.

Az indítványt követő napon a kérelmező önként lemondott mentelmi jogáról. A hír gyorsan bejárta a bolgár sajtót, az ügyről számos riport született. A legfőbb ügyész sajtószóvivője rendkívüli sajtótájékoztatót is tarott, ahol újságírói kérdésre kijelentette, hogy a kérelmező egy barátja által vezetett cég helyzetbe hozásával közel 10 millió levvel megrövidítette aa Bolgár államot. Úgy fogalmazott, hogy a nyomozás jelenlegi állása szerint a nyertes cég vezetője és a kérelmező közötti kapcsolat egyértelműen kimutatható, ami jelzi a közpénz elszipkázásának szándékát.

Az ügyész 2010 februárjában közpénz eltulajdonítása miatt vádat emelt a kérelmező ellen.

A 24 óra című újság másnapi cikkében megírta, hogy az ügyben Boyko Borissov miniszterelnök is megszólalt, kifejtve, hogy szerinte az ügy megítélése egyértelmű, a kérelmező elleni vádak megállnak majd, és további kommentár nem szükséges.

Boyko Borissov bolgár miniszterelnök. Forrás: https://goo.gl/hTn19n

Egy hónappal később a bolgár parlament korábbi kormány kiadásait vizsgáló ad-hoc bizottságának elnöke, Plamen Nunev egy interjúban azt mondta, a bizottság összesen 11 ügyet tárt föl. Ezek közül kiemelte Maslarova ügyét, ahol a közismert büntetőeljárásra utalva úgy fogalmazott, hogy az ügy“tipikus példája egy magasrangú kormánytag által elkövetett korrupciónak és a közbeszerzéssel kapcsolatos törvénysértésnek”.

A kérelmező a fenti nyilatkozatok miatt a Bírósághoz fordult arra hivatkozva, hogy a fenti kijelentések sértették az Egyezmény 6. cikk 2. bekezdésében garantált ártatlanság vélelméhez való jogot, a bolgár jogrendszer pedig a 13. cikk előírásai ellenére nem biztosított a jogsértés ellen hatékony jogorvoslatot.

A Bíróság döntése

A Bíróság a panasz tárgyává tett kijelentéseket külön-külön értékelte.

1. A legfőbb ügyész mentelmi jog felfüggesztését kérő indítványa

A Bíróság figyelembe vette, hogy a legfőbb ügyész indítványát a hivatali út tiszteletben tartásával juttatta el az országgyűléshez. Az indítvány célja az volt, hogy a népképviseleti szervet meggyőzze a kérelmező mentelmi jogának felfüggesztését indokló gyanú megalapozottságáról. A Bíróság értékelése szerint a legfőbb ügyész indítványában a tényekre és az ezekkel alátámasztott gyanúra szorítkozott, így a kérelmező ártatlanság vélelméhez fűződő jogát az indítvány nem sértette.

2.  A miniszterelnök kommentárja

A Bíróság a bolgár miniszterelnök megjegyzését közlő cikket úgy értékelte, hogy az a kormányfő nyilatkozatának újságírói értelmezését tartalmazta. A Bíróság nem látta bizonyítottnak, hogy a kormányfő pontosan mit mondott, ezért e körben sem állapított meg egyezménysértést.

3. A legfőbb ügyész szóvivőjének nyilatkozata

A rendkívüli sajtótájékoztatón elhangzottak kapcsán a Bíróság relevánsnak értékelte, hogy arra a mentelmi joggal kapcsolatos ügyészi indítványt követő napon került sor, éppen aznap, amikor a kérelmező lemondott az immunitásáról. Ezekben a napokban az eseményt kiemelkedő médiafigyelem és közérdeklődés övezte. A főügyész szóvivőjétől a Bíróság értékelése szerint ebben a helyzetben elvárható, hogy különösen elővigyázatosan fogalmazzon, ügyelve arra, hogy a büntetőeljárással kapcsolatban semmilyen félreértésre ne adjon alapot. A szóvivő nyilatkozata ezzel szemben a tárgyilagos tájékoztatás kereteit túllépve egyértelmű utalásokat tartalmazott arra, hogy a kérelmező a közbeszerzések baráti céghez irányításával közpénzt sikkasztott.

4. Plamen Nunev képviselő interjúja

A Bíróság relevánsnak tekintette, hogy Nunev annak az ad-hoc bizottságnak az elnökeként nyilatkozott, amely azt a korábbi bolgár kormányt vizsgálta, amelynek a kérelmező munkaügyi minisztere volt. Nunev a bizottság munkáját értékelő interjúban név és miniszteri pozíció szerint is megnevezte a kérelmezőt, az ellene folyó büntetőeljárás vádját pedig a korrupció és a közbeszerzésekkel való visszaélés eklatáns példájának titulálta. A Bíróság elfogadta, hogy a képviselő az interjúban az általa vezetett bizottság munkáját és a vizsgált közbeszerzési eljárásokat kívánta bemutatni. A képviselő ugyanakkor a tények puszta közlésén túlmenően a kérelmező bűnösségére is utalt. A Bíróság megítélése szerint a nyilatkozat a közvélemény olvasatában egy magas rangú állami tisztségviselő egyértelmű, a kérelmező bűnösségét deklaráló állásfoglalásaként jelent meg.

A fentiekre tekintettel a Bíróság az ártatlanság vélelmének megsértésére alkalmasnak értékelte a főügyész szóvivője és Plamen Nunev bizottsági elnök nyilatkozatait.

Az Egyezmény 13. cikke kötelezi az államokat, hogy az egyezményben garantált bármely jog megsértése esetén hatékony jogorvoslatot biztosítsanak. Arra tekintettel, hogy a sérelem a bolgár jogrendszerben nem volt hatékonyan orvosolható, a Bíróság megállapította, hogy Bulgária megsértette a 13. cikket és az ártatlanság vélelmét garantáló 6. cikk 2. bekezdését.

Címlapkép: A kérelmező, Emilia Maslarova. Forrás: goo.gl/YcZbpp, goo.gl/s98YYr

✉ Iratkozzon fel hírlevelünkre, és mi hetente megküldjük Önnek a legfrissebb strasbourgi ügyek összefoglalóját!