Strasbourgi Figyelő

A strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságának fontosabb friss döntéseinek összefoglalása

Strasbourgi döntés

Politikust sem lehet öncélúan gyalázni, ténybeli alap nélkül bordélyházi látogatásaira célozgatni

Pretorian v. Romania
no.45014/16
2022. május 24.

Egy román regionális hetilap főszerkesztője cikkeiben bírálta az egyik ismert helyi politikust. A cikkek kapcsán a nemzeti bíróság úgy foglalt állást, hogy az azokban szereplő megjegyzések ténybeli alapot nélkülöző értékítéleteket és vulgáris kifejezéseket tartalmaztak, amelyek puszta szóbeszéden alapultak, így nem élvezik az Egyezmény védelmét. Tekintettel arra, hogy a jelen esetben maga a kérelmező volt a provokáló fél, és nem az érintett politikus, a Bíróság osztotta a nemzeti bíróság döntését és megállapította, hogy a főszerkesztő elleni ítélet nem sérti az Egyezményt.

Az ügy előzményei

A kérelmező Cosmin-Adrian Pretorian, aki a román „Indiscret în Oltenia” című regionális hetilap főszerkesztője. 2014 áprilisában a helyi Liberális Párt egyik szervezetének korábbi elnökéről közölt cikkeket, amelyek az újság online kiadásában is megjelentek. Az első cikk, a “Helló, az ott a font? Kapjátok el a liberális kóbor kutyát!“, míg a második a “Tűnjön el, B. felség!” címet viselte.

Az első cikk kifogásolt része a következőképpen szólt:

“Kis vidéki városunk poros sikátoraiban már jó ideje kóborol egy politikai kóbor kutya. A kóbor kutya a fővárosból elüldözve, egy lelkész lábainál találta meg odúját (ogeac), aki időről időre csontot dobott neki, hogy rágcsálja meg azt az asztal alatt, a helyi kocsmákban keresve menedéket. A padlón ülve vagy összeesve, a korcs sörösüvegeket ürít, hogy bátorságot merítsen, és bőséges nyáladzás közben dicsőséges jövőjéről álmodozik. Az amúgy is szegényes képzeletében a liberális falka vezérének látja magát. Úgy gondolja, hogy ez a pozíció neki jár, és meglepő módon még tervet is kidolgozott rá. A liberális falka vezetőjének hátára ugrik, és az első akadálynál, amelyen az megbotlik, a bokájába harap (…)”.

Az újság 2014. április 30-i számában a politikus fenti cikkre írt válaszlevelét ugyan közzé tette, azonban ugyanabban a számban és ugyanazon az oldalon került közlésre a kifogásolt második cikk is.

Az utóbbi cikk vonatkozó része a következőképpen szólt:

“Őfelsége H. B. [a képviselő], a közlekedési miniszter rövid életű tanácsadója, méltóztatott elküldeni nekünk válaszát, mivel úgy érzi, hogy [az író] tetőtől talpig beszennyezte. Őfelségét dicséret illeti bátorságáért és harci szelleméért! Mi is várjuk őt a bíróságon, már csak azért is, mert egy bohócnak nagy közönségre van szüksége ahhoz, hogy szakmailag teljesnek érezze magát. Mivel a Monsignore megsértődött és rágalmazva érezte magát a cikkem miatt, alázatosan tartozom neki némi magyarázattal. Megérdemli: az esélyegyenlőség bizonyos fogyatékossággal élőkre is vonatkozik (…)

Kezdjük az ogeac szóval (…) Ő liberális felsége megsértődött e szó használatán (…) Uram gyorsan átlapozta a szótárt, és mivel ő miniszter, arra következtetett, hogy bordélyházról beszélek. Őszintén szólva, amikor a cikket írtam, nem gondoltam, hogy a hölgy szoknyája alá tud nézni, mint ahogy ma sem gyanítom, hogy onanista (…) A szótár az ogeac szónak más definícióit is megadja: otthon, család, házban élő emberek csoportja, lakás. Igaz, hogy egy bordélyház talán könnyebben felismerhető hely lenne a volt tanácsos számára – vagy talán Őfelsége tehet magának szemrehányást -, de nekem ehhez semmi közöm (…).

Őfelsége B. megsértődött a “sörösüvegeket ürít, hogy bátorságot adjon magának” és “dicső jövőjéről álmodik, bőségesen nyáladzva” szavakra. El kell magyaráznom neki (…) Őfelsége sörivó tulajdonsága ősi és jól ismert. Nem azt mondom, hogy az Úr részeges, bár sok ismerőse állíthatja ennek az ellenkezőjét. Nem, nem az! Nem megyek ilyen messzire… Igaz, hogy a múltban a sör miatt éjszakákat vesztegetett a kocsmákban (…) és meglehetősen különleges állapotban vezetett, de ez már régen volt, és úgy hiszem, hogy csodával határos módon megváltozott őfelsége viselkedése (…).

Ami a bátorságot illeti, sok bátorságra van szükséged ahhoz, hogy meg merd kérni a volt kollégáidat, akiket több éven át sértegettél, hogy fogadjanak vissza közéjük (…).

Kíváncsi vagyok, Monsignore, hogy reggel, amikor a tükörbe néz, nem szégyelli-e magát? Én szégyellném magam az ön helyében, Monsignore! Vállalom a felelősséget az írásaimért, és nem törlöm a Facebookon vagy a személyes blogomon közzétett üzeneteimet a pillanatnyi politikai barátságok szerint! Gyáva vagy, és ha neked úgy tetszik, cenzúrázod a saját véleményedet. Valószínűleg a csontnak, amiről úgy teszel, mintha nem vennél tudomást, köze van hozzá.”

Az Indiscret în Oltenia logója, forrás: https://www.indiscret.ro

A politikus válaszul a bírósághoz fordult és polgári pert indított a becsülethez és a jóhírnévhez való jog megsértése miatt. Kérelmében azzal érvelt, hogy az első cikkben Pretorian olyan sértéseket használt, amelyek túllépték a véleménynyilvánítás szabadságának határait. Azt állította, hogy a “politikai kóbor kutya” és a “liberális kóbor kutya” kifejezések, valamint a szexuális utalások, mint például az „ogeac” szó használata, amely szerinte bordélyházra utalt, sértették a tisztességes megjelenéshez való jogát és a méltóságát. A politikus kifejtette továbbá, hogy a második cikkben Pretorian továbbra is sértegette őt, és minden bizonyíték nélkül azzal vádolta, hogy erkölcstelenül viselkedik, túl sok alkoholt fogyaszt, sőt, hogy alkoholos befolyásoltság alatt vezet.

Pretorian ezzel szemben a kereset elutasítását kérte, arra hivatkozva, hogy a felperes ismert politikus, és ezért a véleménynyilvánítás szabadságának határai is kevésbé szigorúak rá nézve, így bizonyos mértékű túlzás vagy provokáció lehetséges a cikkekben is. Azt állította továbbá, hogy az első cikk egy humoros pamflet volt, és az volt a szándéka, hogy kritizálja egyes politikusok azon gyakorlatát, amely szerint személyes érdekeiknek megfelelően váltogatják az oldalakat. Ezzel kapcsolatban kifejtette, hogy miután több politikai pártnak is tagja volt, a politikus most megpróbál visszatérni a helyi politikai életbe. Pretorian arra is kitért, hogy a második cikkben jóhiszeműen állította, hogy a politikus alkohol iránti vonzódása köztudott, mivel azok kizárólag a politikus nyilvános megjelenésén alapultak.

A román elsőfokú bíróság ítéletében hangsúlyozta, hogy az Egyezmény 10. cikke védi az újságírók azon jogát, hogy közérdekű kérdésekről tájékoztatást adjanak, feltéve, hogy jóhiszeműen, pontos tények alapján nyilatkoznak, és az újságírói etikával összhangban “megbízható és pontos” információkat szolgáltatnak. A bíróság emlékeztetett arra is, hogy ténybeli alap hiányában az értékítéletek túlzóak lehetnek. Az elsőfokú bíróság álláspontja szerint a nyilvánosságnak joga van a politikus magánéletének bizonyos aspektusairól tájékoztatást kapnia, – az arányossági tesztre is figyelemmel – amennyiben a közzétett információk nem kizárólag a magánéletére vonatkoznak. Ezzel összefüggésben Pretorian megjegyzéseit vizsgálva a bíróság úgy ítélte meg, hogy a “politikai kóborló“, “liberális kóborló“, “liberális falkavezér“, “bohóc“, “dicsőséges jövőjéről álmodozik, miközben bőségesen csorgatja a nyálát“, “egy olyan miniszter lábai előtt heverészik, aki (…) csontot dob neki, hogy rágcsáljon“, “gyáva” és “bizonyos fogyatékkal élők” kifejezések nem közérdekű ügyet érintettek, hanem kizárólag a politikus megsértésére irányultak.

A bíróság így megállapította, hogy Pretorian cikkeiben minden ténybeli alapot nélkülöző értékítéleteket fogalmazott meg, és olyan vulgáris kifejezéseket használt, amelyek nem élvezik a véleménynyilvánítás szabadságának védelmét. A politikus magatartásával kapcsolatban a nemzeti bíróság megállapította, hogy az nem volt provokatív, így nem is indokolhatta Pretorian támadását. A bíróság ezért részben helyt adott a keresetnek, és kötelezte Pretoriant 15 000 román lej (kb. 3200 euró) nem vagyoni kár megtérítésére.

Pretorian fellebbezéssel élt az ítélet ellen, ugyanakkor a Dolj megyei bíróság elutasította azt, így a főszerkesztő a Bírósághoz fordult az Egyezmény megsértése miatt.

A Bíróság döntése

A Bíróság megállapította, hogy a politikust ért éles kritikák elérték – egy korábbi cikkünkben is ismertetett – a Von Hannover ügyben és a Axel Springer AG ügyben is kifejtett küszöböt, amely az Egyezmény 8. cikke szerinti, a magán- és családi élet tiszteletben tartásához való jog megsértését eredményezi. A Bíróság továbbá megjegyezte, hogy a román elsőfokú bíróság a Bíróság ítélkezési gyakorlatára hivatkozva megfelelően mérlegelte az egymással versengő érdekeket, amikor a politikus javára döntött azon az alapon, hogy a cikkekben szereplő megjegyzések egy része túlzó volt, így az sértette a képviselő becsületét és jó hírnevét.

A Bíróság a nemzeti bírósághoz hasonlóan megállapította, hogy a két cikk általános érdekű kérdésekkel foglalkozott ugyan, ám a kérelmező ténybeli alapot nélkülöző értékítéleteket fogalmazott meg, és vulgáris kifejezéseket használt, amelyek nem minősülnek jóhiszeműen kifejtett véleménynek. A ténymegállapítások és az értékítéletek közötti különbségtétel kapcsán a Bíróság a Morice ügyre hivatkozva megismételte, hogy a tényállítások igazságtartalma bizonyítható; ezzel szemben az értékítéleteket nem lehet bizonyítani. Értékítélet esetén a beavatkozás arányossága attól függ, hogy a szóban forgó kijelentéseknek van-e elegendő “ténybeli alapja”: ellenkező esetben az értékítélet túlzott lehet. A tényállítás és az értékítélet megkülönböztetése érdekében figyelembe kell venni továbbá az ügy körülményeit és az észrevételek általános hangvételét, azzal, hogy a közérdekű kérdésekre vonatkozó állítások önmagukban értékítéletnek minősülhetnek, nem pedig tényállításnak.

A képen a Dolj megyei bíróság látható, a kép forrása: https://bit.ly/3BKf7W8

Ami a Pretorian által használt kifejezések értelmezését és jelentését illeti, a Bíróság úgy vélte, hogy a nemzeti bíróságok egy nemzetközi bíróságnál alkalmasabb helyzetben vannak ahhoz, hogy megítéljék a kifogásolt kifejezések jelentéstartalmát a nemzeti kontextusban. A Bíróság így a nemzeti bíróság értelmezésére támaszkodva megjegyezte, hogy az első cikkben használt kifejezések némelyike ugyan szatirikus stílusra utal, ami az újságírói véleménynyilvánítás szabadságának nagyobb védelmet biztosít, ugyanakkor egyet kell értenie a hazai bíróságok azon határozataival, amelyek szerint a második cikkben használt nyelvezet, és különösen a szexuális célzások és kifejezések sértették a politikus magánéletét. Ezzel összefüggésben a Bíróság megállapította továbbá, hogy a kérelmező pletykát terjesztett a politikus esetleges alkoholfüggőségéről anélkül, hogy minimálisan is ellenőrizte volna, hogy e pletykának van-e tényszerű alapja. A Bíróság megjegyezte, hogy a korábban a sajtóban megjelent cikkek puszta szóbeszédekre hivatkoztak, amelyeket semmilyen objektív bizonyíték nem támasztott alá, ezért úgy véli, hogy egy ilyen szóbeszéd nem képezhetett ténybeli alapot a Pretorina által felhozott súlyos és rágalmazó vádakhoz (lásd Timpul Info-Magazin és Anghel ügyet még).

Miután megvizsgálta a kérelmező észrevételeinek jellegét, a román bíróság foglalkozott a politikus magatartásának kérdésével, majd arra a következtetésre jutott, hogy a képviselő részéről nem történt olyan provokáció, amely igazolhatta volna az őt ért támadást. Éppen ellenkezőleg, Pretorian volt az, aki inzultálta a képviselőt. A Bíróság nem látott okot arra, hogy ettől a megállapítástól eltérjen. A kártérítés arányosságát illetően a Bíróság úgy ítélte meg, hogy az viszonylag enyhe volt, és nem volt valóban visszatartó erejű a kérelmező szabadságának gyakorlására.

Végül összeségében a Bíróság úgy ítélte meg, hogy a nemzeti bíróságok a Bíróság ítélkezési gyakorlatában meghatározott kritériumok alapján mérlegelték az egymással versengő jogokat. A bíróságok megfelelő és elégséges indokokkal támasztották alá döntésüket, és a kérelmezővel szemben kiszabott pénzbüntetésre szükség volt egy demokratikus társadalomban, amely arányossági viszonyban áll az elérni kívánt jogos céllal. Mindezek fényében tehát jelen esetben nem történt az Egyezmény 10. cikkének megsértése.

✉ Iratkozzon fel hírlevelünkre, és mi rendszeresen megküldjük Önnek a legfrissebb strasbourgi ügyek összefoglalóját!

Címlapkép: Illusztráció, Forrás: https://bit.ly/3TsEF24

 

Ha már egyszer itt vagy…
Az Átlátszó nonprofit szervezet: cikkeink ingyen is olvashatóak, nincsenek állami hirdetések, és nem politikusok fizetik a számláinkat. Ez teszi lehetővé, hogy szabadon írhassunk a valóságról. Ha fontosnak tartod a független, tényfeltáró újságírás fennmaradását, támogasd a szerkesztőség munkáját egyszeri adománnyal, vagy havi előfizetéssel. Kattints ide a támogatási lehetőségekért!

Megosztás