Rabczewska v. Poland
no. 8257/13
2022. szeptember 15.

A lengyel celebritás, Doda Elektroda egy bulvárinterjúban arról beszélt, hogy bár hisz az emberfelettiben, a Bibliát nem tartja hitelesnek, hiszen az nem említi például a dinoszauruszokat. A tudomány eredményei pedig meggyőzőbbek számára, mint “az, amit valaki bortól és fűtől beállva papírra vetett.” A kijelentések miatt ketten feljelentették, a művésznőt pedig több mint ezer eurós pénzbüntetésre is ítélték vallási tisztelet tárgyának nyilvános megsértése bűncselekmény elkövetéséért. A Bíróság mérlegelte a lelkiismeret és vallásszabadság, valamint a véleménynyilvánítás szabadsága szempontjait, és egyezménysértőnek találta Doda elítélését.

Az ügy előzményei

A kérelmező, Dorota Rabczewska – művésznevén Doda vagy Doda Elektroda – népszerű lengyel pop/rockénekes, zeneszerző, TV-s személyiség. 2009 augusztusában egy internetes oldalnak adott interjúját a Super Express nyomtatott bulvárlap “Doda: nem hiszek a Bibliában” címmel közölte.

Ekkoriban Doda a Behemoth nevű lengyel death metal együttes frontemberével járt. Az interjúban az újságíró erre utalva megkérdezte, hogy “Azt mondod, hogy számodra a pápa egy tekintélyszemély, te pedig vallásos vagy. Miért randizol olyasvalakivel, aki megszentségteleníti a Bibliát és kereszténység-ellenes nyilatkozatokat tesz?” A kérdésre Doda mesélt a párkapcsolatáról, majd kitért rá, hogy szerinte a Biblia üzeneteinek van értéke, ugyanakkor az abban szereplő leírások nincsenek összhangban a tudomány jelenlegi állásával. A világ keletkezésének leírásából például hiányoznak a dinoszauruszok.

A kérelmező elmondta az interjúban, hogy vallásos nevelést kapott, és ő maga is hisz egy magasabb erő létezésében, de ezekben a kérdésekben saját önálló véleménye van. A tudomány eredményei például meggyőzőbbek számára, mint “az, amit valaki bortól és fűtől beállva papírra vetett.” Amikor az újságíró rákérdezett, kire gondol, azt felelte, hogy “azokra, akik azokat a hihetetlen bibliai történeteket írták.”

Az interjú megjelenése után két magánszemély feljelentést tett, a lengyel Btk. megsértése miatt. A varsói kerületi ügyész először nem emelt vádat, de a járásbíróság vádemelésre visszaküldte az ügyet az ügyészségnek. Az e döntés nyomán eljáró varsói regionális ügyész ezt követően vádat emelt a kérelmező ellen. Ebben az szerepelt, hogy Doda az interjúban megsértette a feljelentők vallási meggyőződését azáltal, hogy sértően nyilatkozott a Bibliáról mint vallási tiszteletük tárgyáról.

Az eljárásban a kérelmező hangsúlyozta, hogy nem állt szándékában senkit megsérteni, ő békés ember, aki tiszteletben tartja mindenki vallási meggyőződését. Az interjú könnyed hangvételű és humoros bulvár volt, amelyben ő a fiatalok nyelvén szólalt meg.  A borozást, betépést és bekészülést is ebben a fiatalos, komolytalan kontextusban kell és lehet csak értelmezni.

A bíróságot nem hatotta meg a kérelmező védekezése, és 1,200 eurónak megfelelő zloty pénzbüntetést szabott ki.  A bíróság indokolása kitért az interjút készítő újságíró perben tett tanúvallomására is,  aki szerint Doda nyilatkozata spontán volt, de szándékosan provokatív, hogy megrökönyödést és médiafigyelmet váltson ki. A varsói bíróság összességében arra az álláspontra helyezkedett, hogy a kérelmező magatartása szándékos volt, nem tekinthető művészi vagy tudományos munkának, így pedig megvalósította a lengyel Btk. vallási tisztelet tárgyának nyilvános megsértése bűncselekményét.

A másodfokú bíróság az ítéletet helybenhagyta. A kérelmező alkotmányjogi panasza sem járt sikerrel, a taláros testület álláspontja szerint a tényállás a véleménynyilvánítás szabadságának szükséges és arányos korlátozását valósítja meg mások vallási érzékenységének védelme érdekében.

A kérelmező ezt követően fordult a Bírósághoz az Egyezmény véleménynyilvánítás szabadságát garantáló 10. cikkének megsértésére hivatkozva.

A Bíróság döntése

A magyar vonatkozású nagykamarai Baka-ügyre mutatva a Bíróság rögzítette, hogy a politikai közbeszéd és egyéb közérdeklődésre számot tartó témák esetében a véleménynyilvánítás szabadsága – amely magában foglalja a(z olvasó)közönség vélemények megismeréséhez való jogát is – csak nagyon szűk körben korlátozható.

A vallási meggyőződés tisztelete szintén az Egyezmény védelme alatt áll (9. cikk). A szabad vallási meggyőződés ugyanis a demokratikus társadalomnak szintén alappillérét képezi. A Nagykamara az Evans-ügyben már rögzítette, hogy az adott esetben konkuráló védett értékeket kell kiegyensúlyozni, figyelemmel a közérdekre és az Egyezményben részes államoknak immár az egyezmény szövegében is garantált mozgásterére (margin of appreciation).

A Bíróság az Egyezmény irányadó szempontjainak felvázolása után az interjút vizsgálta meg. Megállapította, hogy a kérelmező ebben olyan kijelentéseket tett, amik objektíve alkalmasak arra, hogy másokban megrökönyödést, megütközést keltsen. Ugyanakkor e közlések is élvezik a 10. cikk védelmét, a büntetőjogi elmarasztalás így a 10. cikk korlátozása. Az ügyben nem volt vitás, hogy e korlátozásnak törvényes alapja volt, és hogy a vonatkozó büntetőjogi tényállás mások jogainak védelmét mint legitim célt szolgált. Azt kellett az ügyben eldönteni, hogy a kérelmezőre kiszabott szankció szükséges és arányos beavatkozás volt-e.

Korábbi döntéseire hivatkozva a Bíróság rámutatott, hogy a vallás- és lelkiismeret szabadsága és védelme nem jelenti azt, hogy a hitbéli meggyőződést nem lehet kritika tárgyává tenni. A vallással kapcsolatos véleménynyilvánítást, így akár a vallás tagadását akkor lehet a közérdekre hivatkozással korlátozni, ha az alkalmazott kifejezések a kritika határain túlterjeszkedve vallási alapú intolerancia szítására alkalmasak, vagy a vallási tisztelet tárgyai elleni támadást valósítanak meg.

A Bíróság az interjút olvasva megállapította, hogy Doda könnyed, fiatalos hangvételben nyilatkozott, imidzsétől korábban sem állt távol a figyelemfelhívó, provokatív fellépés és a fiatalos nyelvezet. Relevánsnak ítélte, hogy Doda korábban sem és azóta sem nyilatkozott vallási témákban, nem tudományos alapon kritizálta a Bibliát, az interjúban is kifejezetten a nyíltan vallásellenes művészhez, Adam “Nergal” Darskihoz fűződő romantikus kapcsolata, azaz a magánélete adta a kérdés apropóját.

A lengyel bíróságok ennek ellenére nem tették kellő vizsgálat tárgyává azt, hogy a kérelmező közlései tényállítások, vagy szubjektív, magánélethez, saját meggyőződéshez kapcsolódó vélemények voltak-e. A konkuráló érdekek elemzésével is adós maradt a lengyel igazságszolgáltatási rendszer. E vizsgálat elvégzése után kellett volna abban állást foglalnia a nemzeti bíróságoknak, hogy a kérelmező nyilatkozata alkalmas volt-e arra, hogy az érintettekben megalapozott felháborodást keltsen, a világnézeti béke elleni uszításnak, a vallás elleni gyűlölet felkeltésére alkalmas volt-e. Kiemelte a Bíróság, hogy a lengyel hatóságok sem tekintették gyűlöletbeszédnek az elhangzottakat, ez Lengyelországban szintén bűncselekmény, ezzel ugyanakkor őt sosem vádolták meg, erre egyik hazai fórum előtt sem hivatkoztak.

Összességében a Bíróság arra az álláspontra helyezkedett, hogy a lengyel bíróságok nem mérték fel kellőképpen a közlések kontextusát, és nem teremtettek megfelelő egyensúlyt a lelkiismereti és vallásszabadság, valamit a véleménynyilvánítás szabadsága között. A világnézeti sokszínűség és békés egymás mellett élés részét képezi ugyanis a kölcsönös tolerancia is. Doda közlései pedig nem tekinthetők a vallás, vagy vallási tisztelet tárgya elleni durva támadásnak, sem olyan uszításnak, ami vallási intoleranciát szítana vagy fenyegetné a demokratikus társadalmak alapját képező békés együttélés légkörét.

Erre tekintettel a kérelmező büntetőjogi elmarasztalását és megbüntetését a Bíróság a lengyel bíró különvéleménye mellett 6:1 arányban összeegyeztethetetlennek ítélte az Egyezmény 10. cikkével. A művésznő által kért 10.000 eurós sérelemdíjat a Bíróság nem tekintette eltúlzottnak, és teljes egészében megítélte a kérelmező részére.

Krzysztof Wojtyczek lengyel bíró különvéleményében arra az álláspontra helyezkedett, hogy a Bíróság korábbi, főként Törökország elleni ügyekben hasonló tényállás mellett nem állapított meg egyezménysértést. Ez álláspontja szerint ahhoz vezethet, hogy a Bíróság az iszlám vallás elleni fellépéssel kapcsolatban toleránsabb gyakorlata elválik a más vallások szentségei elleni nyilatkozatokra vonatkozó gyakorlattól.

Gilberto Felici san marinoi és Ioannis Ktistakis görög bírák párhuzamos indokolásukban úgy érveltek, hogy a kérelmező nyilatkozatai eleve alkalmatlanok voltak a közrend bármilyen komolyabb megzavarására, és semmiképpen nem tekinthetők erőszakra uszításnak sem. Erre tekintettel a közlések elleni fellépés nem tekinthető szükségesnek a 10. cikk 2. bekezdésében foglalt egyetlen érdek védelméhez sem, így erre tekintettel lett volna helye az egyezménysértés megállapításának. Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésének ajánlására hivatkozva kitértek arra is, hogy álláspontjuk szerint a blaszfémia elleni állami fellépés megtélésekor a 10. cikk szempontjaira figyelemmel kellene a vizsgálatot elvégezni, nem keverve ezt a 9. cikkel kapcsolatos érdekmérlegeléssel.

 

✉ Iratkozzon fel hírlevelünkre, és mi rendszeresen megküldjük Önnek a legfrissebb strasbourgi ügyek összefoglalóját!

Címlapkép: A kérelmező. Forrás: shorturl.at/BKRSW

 

Ha már egyszer itt vagy…
Az Átlátszó nonprofit szervezet: cikkeink ingyen is olvashatóak, nincsenek állami hirdetések, és nem politikusok fizetik a számláinkat. Ez teszi lehetővé, hogy szabadon írhassunk a valóságról. Ha fontosnak tartod a független, tényfeltáró újságírás fennmaradását, támogasd a szerkesztőség munkáját egyszeri adománnyal, vagy havi előfizetéssel. Kattints ide a támogatási lehetőségekért!