Bezárás
Strasbourgi döntés

Akár titokban is bekamerázható a munkahely

López Ribalda and Others v. Spain [GC]
nos. 1874/13 & 8567/13
2019. október 17.

A szupermarket készleteiben öt hónapja jelentős hiányt tapasztalt az üzletvezetés. A dolgozók sikkasztására gyanakodva a menedzsment látható és rejtett kamerákat szerelt föl, amikről a dolgozókat a spanyol jog előírása ellenére nem tájékoztatták. Tíz napon belül a felvételek segítségével azonosítottak és azonnali hatállyal elbocsátottak 14 dolgozót, aki részt vett a sikkasztásban. Az öt kérelmező a személyiségi jogok megsértésére hivatkozott. A Nagykamara azonban az eset összes körülményeire, így különösen a régóta tartó, szervezett és súlyos jogsértés gyanújára, illetve a pénztár környékére szorítkozó és időben is korlátos megfigyelésre tekintettel nem állapított meg egyezménysértést.

Támogasd a munkánkat pólóvásárlással!

Az ügy előzményei

Az ügyet a spanyol Mercadona üzletlánc öt volt alkalmazottja indította. 2009-ben a szupermarket vezetése észlelte, hogy az áruház készleteiben több mint öt hónapja ismeretlen okból folyamatos hiány keletkezik. Az ügy kivizsgálása érdekében a menedzsment 2009 júliusában látható és rejtett kamerákat helyezett el a bolt területén és a raktárban. Nem sokkal később a kamerák le is leplezték, ahogyan a bolt alkalmazottai a készletből sikkasztanak. A felvételeket a vezetés megmutatta a szakszervezet vezetőjének. Az ügy következtében a kérelmezőkkel együtt tizennégy alkalmazottat rendkívüli felmondás útján azonnali hatállyal elbocsátottak. Az erről szóló írásbeli értesítés indokolásában szerepelt, hogy a felvételek tanúsága szerint az alkalmazottak saját és mások részére sikkasztanak.

Az öt kérelmező közül hárman aláírtak a volt munkáltatóval egy megállapodást, amelyben lemondtak az elbocsátás bírósági megtámadásának jogáról, cserébe pedig a szupermarket vállalta, hogy nem tesz ellenük feljelentést.

Később mind az öt kérelmező megtámadta az elbocsátást a Barcelonához tartozó Granollers-i munkaügyi bíróságon. Keresetükben elsősorban arra hivatkoztak, hogy a rejtett kamerás felvételeket jogsértően készítette a volt munkáltató, így azokat ellenük semmilyen eljárásban nem lehetett volna felhasználni.

Az első két, a munkáltatóval egyezséget nem kötő kérelmező ügyét a munkaügyi bíróság a spanyol alkotmánybíróság által kimunkált szempontok szerint vizsgálta meg. Döntésében arra jutott, hogy a munkáltató nem sértette meg az arányosság követelményét, amikor a rejtett kamerás felvételeket készítette. Erre tekintettel a két kérelmező magánélethez való joga nem sérült, a felvételek bizonyítékként felhasználhatóak voltak, következésképpen pedig a felmondás is jogszerű volt. A további három kérelmező keresetét a munkáltatóval kötött egyezségükre tekintettel elutasította a bíróság.

A döntések ellen valamennyi kérelmező fellebbezett. Az egyik kérelmező kifejezetten hivatkozott a spanyol jog azon rendelkezésére, mely szerint a felvétel készítése előzetes értesítéshez kötött. A Katalán Legfelsőbb Bíróság e hivatkozás kapcsán is arra jutott, hogy az alkotmánybíróság arányossági mércéje alkalmazandó. A másodfokú döntés szerint a szupermarket a készletekből történő eltulajdonítás gyanújára tekintettel, a cselekmény felderítése érdekében járt el, a megfigyelés pedig e kontextusban a cél érdekében szükségesnek tekinthető. A fellebbviteli bíróság erre tekintettel valamennyi elsőfokú döntést helyben hagyta. A kérelmezők alkotmányjogi panaszát a spanyol alkotmánybíróság nem fogadta be.

Az öt kérelmező (összesen két kérelemben) az Egyezmény magán- és családi élet tiszteletben tartásához való jogot garantáló 8., valamint a tisztességes eljárást védő 6. cikkeinek megsértésére hivatkozva fordult a Bírósághoz. Kérelmükben arra hivatkoztak, hogy az inkrimináló felvételeket a munkáltató jogsértően készítette, a bíróság pedig jogsértően vette figyelembe azokat az ügyük eldöntése során. Az egyezséget aláíró három kérelmező emellett arra is hivatkozott, hogy a bírói útról lemondó megállapodást a felvételek által előidézett kényszer (fenyegetés) hatására írták alá, így azt a spanyol bíróság nem vehette volna figyelembe.

A Mercadona üzletlánc egy áruháza. Forrás: bit.ly/2PwLxwK

A Bíróság döntése

A két kérelmet a Bíróság hét fős Kamarája egyesítette. Az eljáró tanács figyelembe vette, hogy a munkáltató megsértette a spanyol adatvédelmi törvény kifejezett rendelkezését, amely előzetes, kifejezett, pontos és egyértelmű tájékoztatáshoz köti a felvétel készítését. A Kamara nem zárta ki, hogy a kérelmezők Egyezményben védett magánélethez való jogát egy esetleg a spanyol jogban előírtaknál kevésbé szigorú feltételek szerint közölt tájékoztatás is megfelelően tiszteletben tarthatta volna, és figyelemmel volt arra, hogy az Egyezményben részes államoknak van bizonyos mozgástere (margin of appreciation) az Egyezményes jogok érvényesítése kapcsán. Ugyanakkor 6:1-es szavazataránnyal arra jutott, hogy jelen ügyben a spanyol bíróságok nem megfelelően egyensúlyozták ki a kérelmezők magánélethez, és a szupermarket tulajdonhoz való jogát, amikor a megfigyelést arányosnak mondták ki. Erre tekintettel a Kamara megállapította a 8. cikk megsértését. Egyhangú volt a döntés ugyanakkor a tekintetben, hogy a felvételek bizonyítékként való felhasználása az eljárás tisztességességét nem kérdőjelezte meg, különös tekintettel arra, hogy a felvételek mellett beismerő vallomások és egyéb bizonyítékok is rendelkezésre álltak, illetve hogy a kérelmezőknek számos alkalommal volt lehetősége érdemi észrevételeket tenni a bizonyítékokra.

A spanyol kormány a Kamara egyezménysértést kimondó döntésével szemben a Bíróság Nagykamarájához folyamodott, ami befogadta az ügy felülmérlegelésére vonatkozó kérelmet.

A tizenhét tagú Nagykamarát gyakorlata szerintgyakorlata szerint nem köti a fellebbező állam indítványa, a Kamara által érdemi elbírálásra alkalmasnak ítélt teljes ügyet újra értékelheti.

Összehasonlító elemzés

A Nagykamara elsőként áttekintette a vonatkozó nemzetközi joganyagot. Relevánsnak ítélte e körben az Európa Tanács Magyarország által is ratifikált, gépi adatfeldolgozásra vonatkozó egyezményét, a Velencei Bizottság vonatkozó véleményét, a Miniszterek Bizottságának ajánlását, valamint az Európai Parlament és a Tanács 95/46/EK irányelvét és a GDPR-t (előbbi irányelv a kérdéses időszakban még releváns volt, azonban 2018. május 24-e óta éppen a GDPR-ra tekintettel nem hatályos).

Összehasonlító elemzésében a Bíróság arra jutott, hogy az EU tagállamai közül huszonegy jogrendszere tartalmazott a munkahelyi videós megfigyelésre vonatkozó szabályozást, ami az esetek túlnyomó többségében tilalmat jelent. Németország és az Egyesült Királyság azonban bűncselekmény, vagy súlyos fegyelemsértés esetén e tilalom alól kivételt enged. Az EU-s tagállamok mindegyikében, és az Európa Tanács további tíz államában az így rögzített felvételekkel kapcsolatban független, felderítési és szankciós joggal bíró hatósághoz fordulhatnak az érintettek.

Számít többek között, hogy milyen területet lát a kamera, illetve, hogy ki látja a felvételeket. Forrás: bit.ly/32TSYSN

A 8. cikkel kapcsolatos kérelem

A Nagykamara egy korábbi, a munkavállaló e-mailjeinek monitorozásával kapcsolatos, szintén nagykamarai Bărbulescu-ügyben kimunkált szempontjait alkalmazhatónak ítélte a jelen kérdésben is.

Ennek megfelelően a spanyol bíróságoknak az ilyen ügyekben meg kell vizsgálnia, hogy

  • az alkalmazottakat értesítette-e a munkáltató a megfigyelésről;
  • milyen széleskörű volt a megfigyelés, és mennyire avatkozott bele a magánéletbe;
  • milyen legitim indokok alapján történt a megfigyelés;
  • rendelkezésre álltak-e enyhébb eszközök;
  • milyen következményekkel járt a megfigyelés az alkalmazottakra nézve;
  • voltak-e megfelelő biztosítékok, így például panasztételi lehetőség a megfigyeléssel kapcsolatban.

A Bíróság elsőként hangsúlyozta, hogy a spanyol bíróságok megfelelően azonosították az ügyben rivális érdekeket, a magánélet védelmét és a tulajdonhoz való jogot, ideértve a munkáltató zavartalan üzletmenethez fűződő érdekét is. Kifejezetten utaltak is a hazai határozatok az e jogok közötti egyensúly szükségességére.

A spanyol bíróságok vizsgálata a Nagykamara értékelése szerint a többi releváns szempontra is kiterjedt. Figyelembe vette, hogy a hónapokon át, ismételten jelentkező készlethiány megalapozta a sikkasztás gyanúját, és mérlegelte, hogy a megfigyelés a pénztár környékére korlátozódott, és nem lépte át a szükséges mértéket. E megállapításokat a Bíróság nem találta megalapozatlannak, így azok felülmérlegelését nem végezte el.

A Bíróság a helyiségek jellege szerint különbséget tett aközött, hogy milyen szintű védelemre számíthat a munkavállaló.

E szerint fokozottan védettek a privát helységek, mint a mosdók és öltözők, ahol a megfigyelés teljes tilalma elvárható. A körülhatárolt, nyilvánosság számára nem hozzáférhető helyiségek, mint például saját iroda alacsonyabb, de még így is magas szintű védelemre számíthat, míg a kollégák és a vásárlók számára nyitva álló, vagy belátható területek vonatkozásában a Bíróság értékelése szerint jóval kevesebb privátszférára számíthat az alkalmazott.

Arra tekintettel, hogy a megfigyelés csupán tíz napig tartott, és a felvételeket csak meghatározott, szűk személyi kör láthatta, a Bíróság értékelése szerint a kérelmezők magánéletébe történő beavatkozás nem tekinthető súlyosnak. Bár a munkaviszony felmondása tagadhatatlanul súlyos következménynek minősül, a Bíróság figyelembe vette, hogy a felvételeket a munkáltató csupán a készlethiányt okozó sikkasztások felderítésére használta fel. Elfogadta a Nagykamara azt az érvet is, hogy más hatékony módszer nem állt a munkáltató rendelkezésére gazdasági érdekeinek és tulajdonjogának védelme érdekében.

A Bíróság figyelemmel volt továbbá arra is, hogy a spanyol jog megfelelő garanciákat tartalmazott a munkahelyi megfigyelésekkel kapcsolatban, a spanyol bíróság pedig a megfigyelés alkotmányosságát (és így arányosságát) is figyelembe vették a mérlegelés során.

Az előzetes tájékoztatás

A Nagykamara az összehasonlító elemzésre mutatva megállapította, hogy az Európa Tanács államai között széleskörű egyetértés mutatkozik abban, hogy a videó általi megfigyelés csak előzetes tájékoztatás esetén jogszerű. A konszenzusból azonban nem következik egy általános szintű tájékoztatásnál szigorúbb mérce. Ilyen tájékoztatás hiányában a Bíróság szerint a magánszféra védelmét biztosító garanciák különösen fontosak.

Erre tekintettel csupán különösen nyomós köz- vagy magánérdek igazolhatja az előzetes tájékoztatás nélküli megfigyelést. A jelen ügyben azonban a Nagykamara tizenhét bírájából tizennégy szerint Spanyolország nem lépte át a neki az Egyezmény által biztosított mozgástér kereteit, amikor a kérelmezők magánéletébe történő beavatkozást a munkáltató érintett jogaira tekintettel arányosnak fogadta el.

A Nagykamara kiemelte, hogy az alkalmazottakra vonatkozó puszta gyanakvás nem elfogadható indok a kamerás megfigyelésre. A súlyos fegyelemsértésre vonatkozó megalapozott gyanú, az elszenvedett kár mértékére is tekintettel, azonban nyomatékosan figyelembe vehető a munkáltató beavatkozásának értékelésekor.

Az, hogy jelen esetben a gyanú a munkavállalók összehangolt akciója vonatkozott, szintén a beavatkozás legitimitását növelő szempont. A kérelmezőknek továbbá lehetősége lett volna az adatvédelmi hatósághoz, illetve a spanyol bírósághoz fordulni a magánszféra megsértésére tekintettel, ezt azonban egyikük sem tette meg (csupán a munkaügyi per keretében hivatkoztak ilyesmire).

Összességében a Nagykamara döntő szempontként vette figyelembe, hogy

  • a spanyol jog megfelelő biztosítékokat tartalmazott a munkavállalók személyes szférájának védelme érdekében,
  • a spanyol bíróságok értékelték a versengő jogokat, és a megfigyelés indokait alaposnak találták,
  • valamint, hogy a kérelmezők a rendelkezésükre álló, a magánszféra védelmét célzó jogi eszközöket nem vették igénybe.

Minderre tekintettel Spanyolország nem lépte át a tagállamok számára biztosított mozgástér kereteit, így a Nagykamara 14:3 arányban mellőzte a 8. cikk megsértésének megállapítását.

A 6. cikkel kapcsolatos kérelem

E cikkel kapcsolatban a Nagykamara megvizsgálta, hogy a titokban készített felvételek bizonyítékként történő felhasználása a sértette-e a tisztességes eljárás követelményét.

E körben a Nagykamara kiemelte, hogy korábbi, a García Ruiz-ügyben hozott döntésére mutatva kiemelte, hogy a bizonyítékokkal kapcsolatos szabályok megalkotása a részes államok hatáskörébe tartozik, a Bíróság az Egyezménynek való megfelelés körében a procedúra egészét vizsgálja, részletszabályokat nem ír elő.

Az eljárás egészével kapcsolatban a Kamarával lényegében egyetértve a Nagykamara úgy foglalt állást, hogy a kérelmezőknek a perek során elegendő lehetősége volt a bizonyítékokkal kapcsolatos jogi észrevételeik megtételére, a spanyol bíróságok pedig hosszasan megindokolták, miért tekintik elfogadható bizonyítéknak a felvételeket. Az indokolásban kifejtették, hogy az ügyben más bizonyítékok is rendelkezésre álltak, ugyanakkor a felvételek, amelyek valódiságát a kérelmezők sem vitatták, a Bíróság értékelése szerint önmagukban is alkalmasak voltak a tényállás alátámasztására.

Az egyezséget aláíró kérelmezők e megállapodás érvényességét is vitathatták. Ezzel kapcsolatban a nagykamarai Bochan (no. 2)-ügyre hivatkozva a Bíróság kiemelte, hogy a strasbourgi plénum nem negyedfokú fórum, így a hazai bíróság döntését csak akkor mérlegeli felül, ha az önkényesek, vagy nyilvánvalóan ésszerűtlen. A spanyol bíróságoknak az egyezségek érvényességét megállapító döntéseivel kapcsolatban ilyesmi nem merült föl, így azok felülmérlegelését a Nagykamara mellőzte.

Minderre tekintettel a tizenhét tagú tanács egyhangúlag megállapította, hogy az eljárás nem sértette az Egyezmény 6. cikkét.

A kisebbségben maradt három bíró közös különvéleményében a 8. cikk megsértésének megállapítása mellett érvelt. Álláspontjuk szerint a Nagykamara döntése nyomán a munkavállalók megfelelő védelem nélkül maradnak a munkáltatók titkos megfigyelésével szemben, ami a technológiai fejlődésre is tekintettel különösen aggályos. Előzetes tájékoztatás nélkül ugyanis a munkáltatók anélkül kezelhetnek nagy mennyiségű személyes, hogy az adatkezelés tényét, illetve célját a jogosultak egyáltalán megismerhetnék, ami nagyban csökkenti a rendelkezésükre álló biztosítékok (így a jogorvoslatért folyamodás) gyakorlati hatékonyságát.

✉ Iratkozzon fel hírlevelünkre, és mi hetente megküldjük Önnek a legfrissebb strasbourgi ügyek összefoglalóját!

Címlapképünk illusztráció, forrása: http://bit.ly/2WiLh5Y 

Ha már egyszer itt vagy…
Az Átlátszó nonprofit szervezet: cikkeink ingyen is olvashatóak, nincsenek állami hirdetések, és nem politikusok fizetik a számláinkat. Ez teszi lehetővé, hogy szabadon írhassunk a valóságról. Ha fontosnak tartod a független, tényfeltáró újságírás fennmaradását, támogasd a szerkesztőség munkáját egyszeri adománnyal, vagy havi előfizetéssel. Kattints ide a támogatási lehetőségekért!