Bezárás
Strasbourgi döntés

Jogszerű volt a “Wass Albert zászlóalj” kolozsvári tüntetésének betiltása

Csiszer and Csibi v. Romania
nos. 71314/13 & 68028/14
2020. május 5.

Az “Új Magyar Gárda Kulturális és Hagyományőrző Mozgalom Győri Wass Albert zászlóalja Székely Szakaszának” tagjai megemlékezést kívántak tartani a Román Királyság és Erdély 1918-as egyesítését ünneplő román nemzeti ünnepnapon. Az önkormányzat a bejelentést elutasította. Amikor a kérelmezők ennek ellenére zászlókkal és karszalagokkal megjelentek a főtér közelében, a román hatóságok közbeléptek és a kérelmezőket meg is bírságolták. A Bíróság értékelése szerint a tiltást a hatóságok megfelelően indokolták, így az nem volt egyezménysértő.

Támogasd a munkánkat pólóvásárlással!

Az ügy előzményei

Az ügy mindkét kérelmezője Kolozsváron élő, székely identitású román állampolgár. 2010 december 1. napjára a kolozsvári önkormányzat ünnepségsorozatot szervezett a városba a román nemzeti ünnep alkalmából. (Az ünnepség az 1918. december 1. napján tartott gyulafehérvári román nagygyűlésre emlékszik, amelyen megszületett az Erdélyt a Román Királysághoz csatoló gyulafehérvári határozat.) A rendezvénysorozatot megelőzően a kérelmezők a Székely Hadosztály megalakulásáról és működéséről szóló megemlékezés szervezését jelentették be a kolozsvári önkormányzatnál. (A Székely Hadosztályt az 1918. decemberi eseményeket követően szervezték meg a Székelyföldre érkező román hadsereg egységeivel szembeni ellenállás céljával.) Helyszínnek a Fő teret (románul Piața Unirii, azaz Egyesülés tér) jelölték meg. Az önkormányzat a megemlékezést nem engedélyezte korábban bejelentett rendezvényre hivatkozva. A kérelmezők más központi helyen sem kaptak engedélyt a rendezvény megtartására. A döntés ellen felülvizsgálatot kezdeményeztek, de kérelmüket a bíróság elutasította.

A kolozsvári Fő tér a Szent Mihály templommal és a Mátyásszoborral. Forrás: bit.ly/3hpClFd

December 1-én kora délután a kérelmezők az “Új Magyar Gárda Kulturális és Hagyományőrző Mozgalom Győri Wass Albert zászlóalja Székely Szakaszának” hat másik tagjával együtt fekete ruhában a főtéri Szent Mihály templomtól a Mátyás-szobor felé tartottak, amikor a román hatóság fegyveres erői igazoltatták őket. A csoport tagjai székely és Árpád-sávos zászlókat vittek, egyikük fekete zubbonyán “Wass Albert Szöv” feliratú karszalagot viselt, valamint egy “Wass Albert Szövetség” feliratú zászlót is magánál tartott. Az intézkedő csendőrök jogellenes megemlékezés szervezése miatt kérelmezőkre 10.000 és 5.000 román Lej (kb. 770.000, illetve 385.000 forint) pénzbírságot szabtak ki, valamint a két kérelmezőt a megemlékezés céljának tisztázása céljából a rendőrőrsre kísérték. A kérelmezők a bírság ellen bírósághoz fordultak, azonban mindkettejük jogorvoslati kérelmét elutasították.

A román bíróság érvelése szerint megemlékezés valamely fontos személyre vagy eseményre történő ünnepélyes emlékezés, amely jellemzően szomorú konnotációval bír. A Magyarországon betiltott, majd Győrben újraalakult Magyar Gárda – amelyek a “Székely zászlóalj” egy szervezeti egysége volt – tagjai számára azonban a háborús bűnök miatt távollétében halálra ítélt Wass Albert pozitív személy, a Székely Hadosztály megalakulása pedig pozitív történelmi esemény, az erre való emlékezés tehát ünnepség és nem megemlékezés-jelleget kölcsönöz a rendezvénynek. Mindezekre tekintettel a kérelmezők gyülekezése jogilag nem megemlékezésnek, hanem demonstrációnak vagy felvonulásnak minősült, ezt pedig előre be kell jelenteni. Egy helyszínen párhuzamosan több gyülekezés a román törvények értelmében nem tartható, erre tekintettel a főtérre vonatkozó elutasító határozat e szempontból is jogszerű volt. A román bíróság érvelése szerint a megemlékezés Wass Albert háborús bűneire tekintettel tartalmilag is jogellenes volt, így más helyszínen sem lehetett volna jogszerűen megtartani. Minderre tekintettel a kiszabott bírság jogszerű volt.

A kérelmezők ezt követően, egymástól független kérelemmel fordultak a Bírósághoz. Az első kérelmező az Egyezmény 11. cikkben garantált gyülekezési jog egyezménysértő korlátozása mellett a 10. cikkben védett véleménynyilvánítás szabadságához fűződő jog megsértését állította, míg a második kérelmező a 11. cikk mellett a megkülönböztetés tilalmát deklaráló 14. cikkre alapította kérelmét.

A Bíróság döntése

A véleménynyilvánítás jogára alapított panasszal kapcsolatban a Bíróság a Kudrevičius-ügyben kifejtetteket tekintette irányadónak. Eszerint amennyiben a véleménynyilvánítás jogával az illető másokkal közösen, gyülekezés formájában kíván élni, elegendő a 10. cikkhez képest speciális szabály, a 11. cikk alkalmazása.

A Bíróság elsőként megjegyezte, hogy a 11. cikk csak a békés gyülekezéshez való jogot védi. Bár a román bíróság a magyar himnusznak a december elsejei ünnepségen éneklését provokatív jellegűnek minősítette, azt a román hatóságok sem állították, hogy a kérelmezők célja agresszív felvonulás tartása lett volna. Erre tekintettel a gyülekezés alapvetően békés jellege nem volt vitatott, azaz a rendezvényre kiterjedt az Egyezmény 11. cikkének hatálya. Az, hogy a kérelmezőket a román hatóságok megakadályozták a december 1-i rendezvény megtartásában és velük szemben pénzbírságot is kiszabtak, a gyülekezési jog gyakorlásának korlátozását jelentette. Az ilyen korlátozás csak akkor megengedhető, ha jogszabályon alapul, az Egyezményben felsorolt egy vagy több legitim cél érdekében történik és összességében szükségesnek tekinthető egy demokratikus társadalomban.

A nagykamarai Rotaru-ügyre mutatva a Bíróság hangsúlyozta, hogy az Egyezmény nem csak a formális jogalapot követeli meg, hanem azt is, hogy a követendő szabály megismerhető és kellően világos, alkalmazása pedig kiszámítható és előrelátható legyen. A konkrét ügyben a román bíróságok indokolása szerint a kérelmezők gyülekezése egyrészt az azonos helyen tartott másik demonstráció miatt volt jogellenes, másrészt a fasiszta ideológiához köthető személyről és eseményekről pozitívan emlékezett volna meg, ami tartalmilag is jogellenessé tette a gyülekezést. A Bíróság álláspontja szerint a román jogszabályok kellően egyértelműek voltak a kérdésben, a kérelmezők rendezvényének tiltása tehát sem önkényesnek, sem váratlannak nem minősíthető. (E szempontból releváns volt az is, hogy mindkét kérelmező szervezője volt a megemlékezésnek, ami megkülönbözteti státuszukat a jogellenes rendezvényhez csupán résztvevőként csatlakozók jogi helyzetétől.)

A román hatóság fegyveres erői kísérik a betiltott tüntetés résztvevőit. Forrás: bit.ly/2WIMIMu

A kérdés tehát azon fordult meg, hogy a román jog által megengedett jogkorlátozás szükségesnek tekinthető-e egy demokratikus társadalomban. Az ezzel kapcsolatos alapvető szempontokat a Nagykamara a Kudrevičius-ügyben részletesen kifejtette. Alapelv, hogy a részes államokat megillet bizonyos mozgástér a gyülekezési jog legitim célok érdekében való korlátozása tekintetében, ez azonban nem korlátlan. A korlátozásoknak arányosnak kell lennie az elérni kívánt céllal, önmagában a rendezvény provokatív jellege pedig nem szolgálhat tiltás okaként. Az arányosság szempontjából jelentősége van továbbá az alkalmazott szankció mértékének is.

A konkrét ügyben a Bíróság megállapította, hogy az azonos helyszínen történő párhuzamos gyülekezést tiltó szabály tartalomsemleges. A gyülekezések rendjének biztosítása körében a tagállamokat szélesebb mozgástér illeti meg. A Bíróság az adott helyzetben az ügy összes körülményére tekintettel a több tízezres tömeget megmozgató rendezvénysorozattal párhuzamosan megtartott, provokatív jellegű rendezvény esetében a román hatóságok ténylegesen is alappal tarthattak attól, hogy a párhuzamosan egy helyszínen tartott rendezvényeken a résztvevők biztonsága veszélybe kerülhet. Erre tekintettel a formálisan tartalomsemleges szabálynak a konkrét ügyben történt alkalmazása sem volt öncélú vagy aránytalan.

A megemlékezés tartalmára tekintettel történő korlátozás esetén a Bíróság a lehető legszigorúbban vizsgálja az indokok megalapozottságát. A konkrét esetben a román hatóságok figyelembe vették a Székely Hadosztály történelmi kontextusát és jelentőségét, továbbá, hogy a résztvevők az Új Magyar Gárda “Székely Szakaszának” tagjai voltak, valamint a Wass Albert nevét tartalmazó szimbólumok használatát. Mindezek a román bíróságok értékelése szerint felvetették a fasiszta ideológia tiltott népszerűsítését. A vörös csillag viselésével kapcsolatos Vajnai-, valamint a Magyar Gárda gyülekezésével kapcsolatos Vona-ügyekre mutatva

a Bíróság hangsúlyozta, hogy pusztán mások ellenérzésére tekintettel nem lehet automatikusan korlátozni sem a véleménynyilvánítás, sem a gyülekezés szabadságát.

A konkrét helyzetben azonban a Bíróság elfogadta a román hatóságok helyzetértékelését, miszerint a román nemzeti ünnepen megtartott, annak szellemiségével szembehelyezkedő rendezvény olyan társadalmi feszültséget kelthetne, ami az erőszak reális veszélyével fenyeget. Erre tekintettel e jogalap alkalmazása sem volt önkényes és indokolatlan.

A Bíróság a két kérelmezőre kiszabott bírság eltérő mértéke ellenére azokat sem ítélte önkényesnek. Minderre tekintettel a héttagú Kamara egyhangú döntése szerint a román hatóságok az ügy körülményei szempontjából releváns indokok mentén, az arányosság követelményének figyelembevételével jártak el, így a főtéri demonstráció tiltása és a kérelmezők szankcionálása nem sértette az Egyezmény 11. cikkét.

A második kérelmező a megkülönböztetés tilalmának sérelmére is hivatkozott. E cikk abban az esetben alkalmazható, ha összehasonlítható helyzetben lévő személyeket részesít eltérő bánásmódban a hatóság. A kérelmező ugyan azt állította, hogy székely identitása miatt érte a megkülönböztetés, ugyanakkor az eljárásban nem mutatott be olyan esetet, ahol a párhuzamos rendezvénytartás szabályainak megszegésével demonstrációt szervező más személyeket nem bírságoltak meg. A bírság oka továbbá nem a székely zászló használata, hanem a gyülekezési szabályok szervezőként történt megsértése volt. A román bíróságok döntésében a Bíróság szerint a kérelmező származása sem játszott szerepet. Erre tekintettel még esetleges eltérő bánásmód esetében sem volt megállapítható, hogy e megkülönböztetés tilalmazott okból, így a kérelmező származására, etnikai hovatartozására tekintettel történt volna. Minderre tekintettel a kérelem e részét nyilvánvalóan alaptalannak minősítette a Kamara.

A cikkel kapcsolatos észrevételeiért köszönettel tartozom Dr. Döbrentey Dánielnek.

✉ Iratkozzon fel hírlevelünkre, és mi hetente megküldjük Önnek a legfrissebb strasbourgi ügyek összefoglalóját!

Címlapkép: Csibi Barna, az egyik kérelmező egy kolozsvári felvonuláson. Forrás: https://bit.ly/30zkF3b

Ha már egyszer itt vagy…
Az Átlátszó nonprofit szervezet: cikkeink ingyen is olvashatóak, nincsenek állami hirdetések, és nem politikusok fizetik a számláinkat. Ez teszi lehetővé, hogy szabadon írhassunk a valóságról. Ha fontosnak tartod a független, tényfeltáró újságírás fennmaradását, támogasd a szerkesztőség munkáját egyszeri adománnyal, vagy havi előfizetéssel. Kattints ide a támogatási lehetőségekért!