Bezárás
Strasbourgi döntés

A spontán békés tüntetés feloszlatása egyezménysértő volt

Laguna Guzman v. Spain
no. 41462/17
2020. október 6.

A spanyol kérelmező a kormány megszorító intézkedései ellen szervezett, előre bejelentett tüntetésen vett részt. A hivatalos rendezvény befejeztével egy 50-60 fős csoport részeként folytatták a demonstrációt, aminek keretében egy étterem előtt megállva az ott ebédelő politikusoknak táblákat mutattak föl és korrupcióellenes üzeneteket kiabáltak. A rendőrség a spontán gyülekezést feloszlatta, aminek során a kérelmezőt feltehetően gumibottal úgy megütötték, hogy maradandó sérüléseket szerzett. A Bíróság az ügy kapcsán hangsúlyozta, hogy békés tüntetést csak nagyon korlátozott körben lehet feloszlatni.

Támogasd a munkánkat pólóvásárlással!

Az ügy előzményei

A kérelmező 2014 februárjában a magas munkanélküliség és a megszorító intézkedések ellen szervezett, előre bejelentett tüntetésen vett részt a spanyolországi Valladolid városában. A demonstrációt a szervezők kérésére a rendőrség biztosította, az esemény békésen zajlott. A hivatalos befejezést követően 50-60 tüntető folytatta a menetet a San Lorenzo térig, főként a járdán közlekedve. Ez a megmozdulás spontán volt, előre nem jelentették be.

A tüntetés napján egy spanyol párt is rendezvényt tartott a városban, néhány politikus pedig éppen a San Lorenzo téren ebédelt, amikor a tüntetést folytató csoport odaért. A demonstrálók az étterem elé állva “vessünk véget a politikai tüntetések kriminalizálásának” feliratú táblát tartottak és a korrupció ellen is szót emeltek.

A rendőrség azonnal felszólította őket a transzparens eltávolítására és a helyszín elhagyására. Miután a tüntetők a felszólításnak nem tettek eleget, a rendőrség eltávolította a transzparenst és néhány tüntetőt a csoporttól arrébb taszítva igyekeztek feloszlatni a csoportosulást. A tüntetők azonban még erre sem hagyták el önként a helyszínt. A rendőrök a fokozódó hangulatban többüket a földre lökték, gumibottal megütöttek illetve megrúgtak esetenként már a földön fekvő demonstrálókat is. Az egyik résztvevő megpróbálta elvenni egyikük szolgálati fegyverét. Őt és két másik demonstrálót a rendőrség letartóztatta. Az incidensben két rendőr is megsérült.

A kérelmező nem volt a letartóztatottak között. Szerepe annyiban merült ki, hogy a csoport első sorában egy táblát tartott, amikor egy rendőr erővel megütötte. Későbbi vallomása szerint gumibottal ütötték meg. Kezén és száján szerzett sérülései miatt a helyszínről kórházba szállították. A látlelet szerint bal kezét közvetlen ütés érte, fején nyílt sebet szerzett, ott gyulladás alakult ki, valamint csonttörést is szenvedett. A jelentés szerint sérülései kilencven nap alatt gyógyultak, amely időben szokásos életvitelét nem folytathatta. Később maradandó fogyatékosságot állapítottak meg nála a sérülések következtében.

A fellépő rendőrök ellen testi sértés miatt büntetőeljárás indult, azonban a bíróság felmentette őket. Az ítélet szerint a kényszerítő eszközök alkalmazása a tüntetés erőszakos és rendbontó jellegére tekintettel indokolt volt. A kérelmező alkotmányjogi panaszát a spanyol alkotmánybíróság érdemi vizsgálat nélkül visszautasította.

A kérelmezőtől független három tüntető ellen is indult eljárás, ami a felmentésükkel zárult. A bíróság döntése szerint a tüntetők ellen a hatóság előzetes figyelmeztetés nélkül, erőszakosan lépett fel, pedig a demonstrálók nem akadályozták a forgalmat és nem léptek föl agresszívan az intézkedő hatósággal szemben.

A kérelmező végül Spanyolországban a Belügyminisztérium ellen indított kártérítési eljárás keretében tízezer euró kompenzációban részesült. E per megindítását követően a kérelmező a Bírósághoz fordult arra hivatkozva, hogy a rendőri fellépés az Egyezmény 11. cikkében garantált szabad gyülekezéshez való jogát is egyezményellenesen korlátozta.

Tüntetés a megszorító intézkedések és a korábbi demonstrációkkal kapcsolatos rendőri erőszak ellen Madridban, 2012. szeptember 26-án. DOMINIQUE FAGET/AFP/GettyImages

A Bíróság döntése

A spanyol kormány álláspontja szerint az ügy nem tartozott a 11. cikk hatálya alá, mert a csoportosulás megpróbált bejutni az étterembe, erőszakosan lépett föl, ami a békés tüntetés céljával összeegyeztethetetlen, jogellenes magatartás. A kormány szerint továbbá a tüntetők a forgalmat is akadályozták, veszélyt okozva. Minderre tekintettel a demonstráció nem minősül “békés célúnak”, márpedig az Egyezmény 11. cikke csak az ilyen véleménynyilvánítást védi.

A Bíróság emlékeztetett, hogy a gyülekezés szabadsága a véleménynyilvánítás szabadságával együtt a demokrácia egyik alapvető fontosságú intézménye. Az Egyezmény ugyanakkor – a Stankov-ügyben is rögzítettek szerint – csak a békés gyülekezést védi, így hatálya nem terjed ki azokra a demondsrációkra, ahol a szervezők és a résztvevők szándéka erőszakos. Ugyanakkor önmagában az, hogy a tüntetésen mások, elszórtan erőszakos vagy egyéb büntetendő cselekményeket követnek el, nem jelenti azt, hogy a többi, békés szándékú résztvevő is elveszíti a gyülekezési jog biztosította védelmet. A jelen ügyben a kérelmezővel szemben a spanyol hatóságok előtt nem merült föl bizonyíték arra vonatkozóan, hogy a ő maga bármilyen erőszakos magatartást tanúsított volna. Mindez elegendő volt ahhoz, hogy a Bíróság a 11. cikk alá tartozónak minősítse az ügyet, és érdemben vizsgálja az e cikkben lefektetett garanciák érvényesülését.

Az ügy érdemére vonatkozóan a spanyol kormány vitatta, hogy beavatkozás történt volna a kérelmező gyülekezési jogába, az intézkedés jogszabályon alapult, az elérni kívánt célokkal pedig arányosnak tekinthető.

A Bíróság hangsúlyozta, hogy a gyülekezési jog korlátozása alatt nem csak a teljes betiltást kell érteni: ide tartozhat minden, a demonstrációt megelőzően, a közben és az után foganatosított hatósági cselekmény is. Jelen ügyben a kérelmező egy, a bejelentett tüntetést követő demonstráció résztvevőjeként, az erre tekintettel foganatosított rendőri intézkedés során megsérült. A Bíróság ezt a kérelmező gyülekezési jogába való beavatkozásként értékelte.

Az ilyen beavatkozásnak jogszabályon kell alapulnia és az Egyezményben felsorolt legitim célt kell szolgálnia. A szabályosan bejelentett tüntetés után kialakuló spontán demonstrációval kapcsolatos fellépésre a közbiztonságról szóló törvény megfelelő jogalapot biztosított, így e feltételt az intézkedés teljesítette. Ugyanakkor a még az ilyen jogkorlátozásnak is “szükségesnek kell lennie egy demokratikus társadalomban,” ami elsősorban az intézkedés arányosságának követelményét jelenti.

E körben a Bíróság héttagú Kamarája a magyar kormányt elmarasztaló Fáber– és Bukta-ügyekre mutatva emlékeztetett, hogy a tüntetésekre vonatkozó előírások az ilyen rendezvények zökkenőmentes lebonyolításához elengedhetetlenek, ugyanakkor az előírások kikényszerítése önmagában nem lehet cél, hiszen e szabályok maguk is eszközei a gyülekezési jog megfelelő érvényre juttatásának. A jelen ügyben a hatóságok egy – a hatóságok fellépéséig – békés spontán tüntetést oszlattak fel, ami önmagában is kérdésessé teszi az intézkedés szükségességét. A kormány az ügyben nem mutatta be, hogy milyen nehézséget okozott volna a demonstráció békés eszközökkel történő mederben tartása. Ennek hiányában a feloszlatást a kormány nem indokolta megfelelően.

A vasárnap reggel tartott demonstráció ugyan vitathatatlanul megzavarta valamelyest a mindennapi életvitelt, de ez nem volt több, mint a gyülekezési jog békés gyakorlásával rendszerint együtt járó kisebb kényelmetlenség. Ezzel pedig együtt kell tudni élni.

A Bíróság rámutatott, hogy az ügy kapcsán indult több ügyben a spanyol bíróság is túlzónak, aránytalannak ítélte meg az alkalmazott erőszakot. A békésen tüntető kérelmezővel szembeni erőszakos hatósági fellépés következtében a tüntetés pedig számára biztosan véget ért, hiszen orvosi ellátásra szorult. Erre tekintettel a Kamara egyhangú döntésével megállapította az Egyezmény 11. cikkének megsértését. A kérelmező kártérítést nem kért. Indokolt, igazolt költségként a Bíróság 248 eurót ítélt meg.

✉ Iratkozzon fel hírlevelünkre, és mi rendszeresen megküldjük Önnek a legfrissebb strasbourgi ügyek összefoglalóját!

Címlapkép: spanyol rendőrök intézkednek a földön ülő tüntetőkkel szemben. Forrás: https://bzfd.it/3iYkjdJ

Ha már egyszer itt vagy…
Az Átlátszó nonprofit szervezet: cikkeink ingyen is olvashatóak, nincsenek állami hirdetések, és nem politikusok fizetik a számláinkat. Ez teszi lehetővé, hogy szabadon írhassunk a valóságról. Ha fontosnak tartod a független, tényfeltáró újságírás fennmaradását, támogasd a szerkesztőség munkáját egyszeri adománnyal, vagy havi előfizetéssel. Kattints ide a támogatási lehetőségekért!