Navalnyy and Gunko v. Russia
no. 75186/12
2020. november 10.

2012. május 6-án az orosz ellenzék nagyszabású tüntetést szervezett az elnökválasztással kapcsolatos csalások elleni tiltakozás jegyében. A rendőrök számos taktikát bevetettek a demonstrálók vegzálására. A Putyin legismertebb hazai ellenfelének tekintett Alexei Navalnij-t beszéde előtt, a színpadra igyekezve vették őrizetbe, és kicsavart kézzel szállították a fogdára, ahol egész éjjel bent tartották. A másik kérelmezőt a forgalom akadályozása miatt állították elő, pedig a rendőrség kordonnal zárta körül a tüntetés helyszínét, így ott forgalom sem lehetett. A Bíróság szerint az ügyben a szabadsághoz való jog, a tisztességes eljáráshoz való jog és a gyülekezési jog is sérült, a Navalnij elleni intézkedés pedig az emberi méltóságot is sértette.

79%

Év végéig még

21 125 027 forint

hiányzik a

költségvetésünkből.

Támogasd az Átlátszó

tényfeltáró munkáját!

atlatszo.hu/tamogatom

Támogasd a munkánkat pólóvásárlással!

Az ügy előzményei

Az ügy egyik kérelmezője Alexei Navalnij orosz ellenzéki politikus, akit 2020 augusztusában Novicsok katonai idegméreggel mérgeztek meg ismeretlenek Oroszországban. Az ügyben a Bíróság ideiglenes intézkedést is hozott, utasítva az Orosz államot, hogy ne akadályozza Navalnij családtagjainak beteglátogatását és a politikus Németországba szállításának feltételeit vizsgáló orvosok munkáját.

Navalnij 2020. szepember 15-én a berlini Charité kórházban, miután Oroszországban máig felderítetlen támadók a Szovjetunió által kifejlesztett Novicsok idegmérget csempésztek az ásványvizébe. AFP PHOTO / Instagram account @navalny / handout

A jelen ügy egy 2012-es tüntetéshez kapcsolódik, amelyen Navalnij a másik kérelmezővel közösen vett részt. A május 6-i rendezvény résztvevői az orosz választásokon elkövetett csalások ellen tiltakoztak. A “Milliók Felvonulása” névre keresztelt rendezvényt a moszkvai hatóságok engedélyezték. A vonulás békésen zajlott, azonban a vonulás végpontjához érve a demonstrálók azt tapasztalták, hogy a rendőrség a gyülekezőhelyet kordonokkal és akadályokkal leszűkítette, korlátozva a bejutást és a résztvevők számát. A kordonok közé szorított tüntetők és a rendőrök között ekkor több összetűzés is kialakult. Ekkor a hatóságok elkezdték feloszlatni a tüntetést. A demonstrációban részt vevő kérelmezőket a rendezvényen előállították, éjszakára a fogdán tartották és rendőri intézkedésnek ellenszegülés szabálysértése miatt felelősségre is vonták.

Az ügyben eljáró “békebíró” Navalnij terhére rótta, hogy másokat is arra szólított fel, hogy maradjanak a helyükön, azaz tagadják meg a rendőrség távozásra felszólítását. Az eljárásban a kérelmező egyrészt előadta, hogy éppen beszédet mondani tartott a színpadra, amikor előzetes figyelmeztetés nélkül lefogták. Bemutatott egy videót is, aminek tanúsága szerint a rendőr a letartóztatástól a fogdába szállítás végéig kicsavarva tartotta Navalnij kezét, annak ellenére, hogy a letartóztatással szemben nem tanúsított ellenállást. A bíróság ezt végül nem fogadta el bizonyítéknak, mert a felvétel nem tartalmazta a készítés pontos idejét. Navalnij a döntés ellen fellebbezett és a rendfenntartó erők fellépése ellen panaszt is tett, de adminisztratív intézkedések után az orosz bíróságok elutasították ez jogorvoslati kérelmeket.

A másik kérelmezőt a forgalom akadályozására hivatkozva tartóztatták le annak ellenére, hogy a kérelmező rámutatott, a kordonnal körülvett területen a tüntetőkön kívül más nem tartózkodott, így ott “forgalom” sem volt, amit akadályozhatott volna. Más rendőrök jelentése alapján még aznap eljárást indítottak ellene rendőri intézkedéssel való szembeszegülés miatt is. Az eljáró békebíró a rendőri jelentések alapján igazoltnak látta, hogy a kérelmező át akart törni a kordonon, ezzel megkísérelve bejutni a forgalom számára fenntartott területre. Erre tekintettel a forgalom akadályozásáért is elmarasztalta. A második kérelmező fellebbezése is eredménytelen maradt.

Az intézkedéssorozat kapcsán a két kérelmező több cikk megsértésének megállapítását is kérte a Bíróságról. Hivatkoztak egyrészt a szabadsághoz és biztonsághoz való jogot garantáló 5. cikkre, a tisztességes eljárás követelményét rögzítő 6. cikkre, a gyülekezés és egyesülés szabadságát védő 11. cikkre és a “jogkorlátozás alkalmazásának megszorítása” című 18. cikkre, amely az Egyezmény által védett jogok visszaélésszerű korlátozását tiltja. Navalnij a letartóztatása kapcsán ellene alkalmazott erőszakra tekintettel a kínzást és az embertelen, megalázó bánásmódot tiltó 3. cikk megsértésére is hivatkozott.

A Bíróság döntése

A megalázó bánásmóddal kapcsolatos panasz

Az orosz kormány álláspontja szerint a panasz e része nem vizsgálható érdemben, mert Navalnij erre a hazai hatóságok előtt nem hivatkozott. A Bíróság ezzel szemben rögzítette, hogy a kérelmező a letartóztatásával kapcsolatban büntetőeljárást kezdeményezett, de a hatóságok azt nem folytatták le. A nyomozóhatóság visszautasítása ellen a kérelmező panaszt is tett, így a Bíróság az orosz állam e hivatkozását alaptalannak találta.

Az ügy érdemével kapcsolatban a Bíróság rögzítette, hogy a felek között nem volt vita abban, hogy Navalnij kezét az őt előállító rendőr végig kicsavarva tartotta. A kérelmező szerint ennek egyetlen célja a fájdalom okozása volt, míg az orosz kormány álláspontja szerint a rendőr azért emelte fel a kérelmező hátracsavart kezét, mert az nem követte a rendőri utasításokat. A helyszínen készített videón hallatszik, ahogyan a rendőrök a karja eltörésével fenyegetik Navalnijt, aki azonban semmilyen fizikai ellenállást nem tanúsít. Az őt körülvevő számos, jól felszerelt rendőr jelenlétére is tekintettel a Bíróság nem fogadta el, hogy a kérelmező kezének folyamatos kicsavarása feltétlenül szükséges volt. A sok ember és a média jelenlétében alkalmazott ilyenfajta fizikai kényszer megalázó, az emberi méltóságot támadó intézkedés volt. A Kamara erre tekintettel egyhangúan megállapította a 3. cikk sérelmét.

Navalnij-t a jelen ügyben tárgyalt tüntetés hatodik évfordulóján, 2018. május 6-án is elvitték a rendőrök a Putyin-ellenes tüntetésről. Forrás: cnn.it/3ldBpFB

A szabadsághoz való jog

A kérelmezők e körben a letartóztatásukat és egész éjszakára őrizetben tartásukat kifogásolták. A Bíróság e körben emlékeztetett arra, hogy az 5. cikk alapján az őrizetbe vételnek “törvényesnek” kell lennie és csak “törvényben meghatározott eljárás” alapján foganatosítható. Bár e követelmény főszabály szerint a belső jogra utal, a Bíróság vizsgálja e körben, hogy az őrizetbe vétel és fogvatartás az Egyezmény céljával összhangban állt-e.

Az egyezmény 5. cikkének elsődleges célja pedig az, hogy az önkényes fogvatartás lehetőségét kizárja.

Ezzel kapcsolatban a Bíróság megjegyezte, hogy a kérelmezőket a gyanúsítás szerinti szabálysértésekre vonatkozó jegyzőkönyv felvétele céljából vitték be az őrsre. Ezek elkészültével a további fogvatartásukat azzal indokolták, hogy a békebíró előtti tárgyaláson a megjelenésük biztosítható legyen. Azonban az orosz jog is csak “kivételes” esetben, illetve a nyomozás vagy a büntetéskiszabás eredményességének biztosítása érdekében engedi meg a fogvatartást. Ezek bármelyikével kapcsolatos kényszerítő körülmények fennállását azonban az orosz kormány egyik kérelmezővel kapcsolatban sem tudta igazolni. Minderre tekintettel a fogvatartásuk önkényes volt, amit Navalnij egy korábbi ügyére mutatva ismét egyezménysértőnek ítélt a Kamara.

A tisztességes eljáráshoz való jog

A Bíróság rámutatott, hogy a kérelmezők ellen indult eljárásokban a tényállás jelentős része csak rendőr jelentéseken alapult. A Navalnij cselekményéről szóló jelentés egy sablon alapján készült, csupán az ő és két rendőr nevét illesztették az előre megírt szövegbe. Navalnij ráadásul a videóbizonyíték alapján azt is vitatta, hogy egyáltalán a jelentésben szereplő rendőrök intézkedtek-e ellene. A békebíró azonban a rendőrök tanúkénti kihallgatását mellőzte, és bár megtekintették a letartóztatásról készült videót, azzal kapcsolatban a békebíró hiányolta a dátum pontos rögzítését. Ugyanakkor azt megállapíthatónak tartotta, hogy Navalnij engedetlenséget tanúsított, amikor a rendőrök a színpad felé igyekezve intézkedni kezdtek ellene. A Bíróság rámutatott, hogy az ügyben a felek között az alapvető tényekkel kapcsolatban is vita volt. Ennek ellenére az ügyben érintett rendőrök állításait fogadta el a bíró anélkül, hogy a helyzet tisztázása érdekében legalább meghallgatta volna őket. Ez a mulasztás olyan alapvető eljárásjogi alapelveket sértett, mint például az in dubio pro reo -szabály, ami szerint a bizonyítatlanságot a terhelt javára kell értékelni, kétség esetén javára kell dönteni.
A második kérelmező ügyében is sablonszöveg szerepelt a jelentésben, az eljáró békebíró pedig nem vizsgálta elég mélyrehatóan a kérelmező azon védekezését, hogy a tüntetésre kijelölt helyen nem volt forgalom, amit akadályozhatott volna. Az összes szempontot mérlegelve a Bíróság egyhangúlag arra a következtetésre jutott, hogy mindkét kérelmező esetében sérült a tisztességes eljárás követelménye, ami összeegyeztethetetlen a 6. cikk követelményeivel.

A gyülekezési jog megsértése

A Bíróság ugyanezen tüntetés kapcsán a kulcsfontosságúnak tekintett Frumkin-ügyben már megállapította, hogy az orosz hatóságok megsértették a békés gyülekezés feltételeinek biztosítására vonatkozó kötelezettségüket.

A kérelmezők letartóztatása kapcsán a Bíróság utalt a Kasparov-ügyre, amelyben már egyértelművé tette, hogy valamely demonstráción részvételre tekintettel alkalmazott joghátrány, szabálysértési bírság, letartóztatás vagy feloszlatás a gyülekezési jog korlátozásának minősül. E korlátozás csak akkor egyezménykonform, ha a hazai jogszabályoknak megfelel, az Egyezményben tételesen rögzített legitim célt szolgál és szükségesnek is tekinthető egy demokratikus társadalomban. A Bíróság visszautalt arra, hogy a letartóztatás állítólagos oka a rendőri felhívásnak való ellenszegülés és a jegyzőkönyv felvétele voltak. Előbbivel kapcsolatban ugyanakkor a bizonyítás hiányos volt, utóbbi esetben pedig a jegyzőkönyv felvételét követően megszűnt az okot adó körülmény. Az orosz bíróságok ráadásul a hazai eljárásban azt sem vizsgálták, hogy a demonstráció feloszlatása jogszerű volt-e.

Márpedig Navalnij éppen a színpadra igyekezett, így az ellene foganatosított rendőri intézkedés a tüntetés abbahagyásának kikényszerítése körében értékelhető. Azonban a rendőrség a tüntetőket nem szólította fel a rendezvény lezárására és a feloszlatásról való döntést sem jelentette be a hatóság. Ezek pedig mind fontos elemei a demonstrációkkal kapcsolatos rendőri intézkedéseknek.

A másik kérelmező is arra hivatkozott, hogy bejelentett, engedélyezett tüntetésen vett részt, amelynek lezárultát követően hazament volna, azonban a rendőrök kordonokkal akadályozták a kijutást. A forgalom akadályozásával kapcsolatos rendőri jelentések is ellentmondásosak voltak, amelynek feloldására a békebíró sem törekedett.

Minderre tekintettel a Kamara egyhangúlag megállapította a gyülekezési jog megsértését is.

Az Egyezményben garantált jogok korlátozásával való visszaélés tilalmára vonatkozó kérelemmel kapcsolatban a Kamara azt állapította meg, hogy az e körben elszenvedett sérelmeket a többi cikk kapcsán már vizsgálta, így e cikkel kapcsolatban nem látta szükségesnek az érdemi döntést.

Az elszenvedett nem-vagyoni kárra tekintettel Navalnij részére 8.500, míg a másik kérelmező részére 7.500 euró vagyoni ellentételezést ítélt meg a Bíróság.

✉ Iratkozzon fel hírlevelünkre, és mi rendszeresen megküldjük Önnek a legfrissebb strasbourgi ügyek összefoglalóját!

Címlapképünk Putyin és Navalnij fotójának montázsa. A képek forrása: https://bit.ly/3fE94qS; https://bit.ly/2JmOTBr

Ha már egyszer itt vagy…
Az Átlátszó nonprofit szervezet: cikkeink ingyen is olvashatóak, nincsenek állami hirdetések, és nem politikusok fizetik a számláinkat. Ez teszi lehetővé, hogy szabadon írhassunk a valóságról. Ha fontosnak tartod a független, tényfeltáró újságírás fennmaradását, támogasd a szerkesztőség munkáját egyszeri adománnyal, vagy havi előfizetéssel. Kattints ide a támogatási lehetőségekért!