Ugyan az újságírónak széles mérlegelési joga van a tekintetben, hogy a cikkében leírtakat megerősíti-e képekkel, még közszereplő esetében is fokozott beavatkozás a magánéletbe a fogvatartása idején, titokban készített fotó közlése, amit a sajtószabadság és a magánélethez való jog közötti egyensúly mérlegelése során figyelembe kell venni.

Adj 1%-ot, hogy megtudd, mire
megy el az adód 99 százaléka!

Bild GmbH & Co. KG and Axel Springer v. Germany
nos. 62721/13, 62741/13

A Balassagyarmati Fegyház és Börtön udvara. Forrás: goo.gl/m6AQsT

Az ügy előzményei

Az ügy két kérelmezője az Axel Springer, a napi másfél milliós példányszámban fogyó német Bild bulvárlap kiadója és a Bild GmbH, a magazin weboldalának üzemeltetője.

Az ügy előzménye, hogy 2010 márciusában a televíziós időjárásjelentést is prezentáló, országosan ismert német újságírót a feleségével szemben elkövetett bántalmazás és minősített nemi erőszak vádjával letartóztatták. Júliusban a Bild magazin két képpel illusztrált cikket közölt az ügyről. Az ügy tárgyát képező fotón az újságíró a börtön udvarán más fogvatartottak társaságában félmeztelenül ülve látható.

Az újságíró előzetes letartóztatását a fotó megjelenése után nyolc nappal megszüntették, a büntetőeljárás végül felmentéssel zárult.

2010 decemberében az újságíró a német elsőfokú bírósághoz keresetet nyújtott be, amiben az ügyben felmerült költségeinek megfizetése mellett a kérelmezők eltiltását kérte a fotó további közlésétől. Az elsőfokú bíróság a kérelemnek helyt adott és a fotó közlésétől való eltiltás mellett a kért ügyvédi díj egy részének megfizetésére kötelezte a kérelmezőket.

A kérelmezők fellebbezését a német másodfokú bíróság érdemben elutasította, ugyanakkor némileg csökkentette az újságírónak megfizetni rendelt ügyvédi költséget. A bíróság megállapította, hogy a kép közlése jogsértő volt arra tekintettel, hogy az újságíró abba nem egyezett bele, és a kép semmilyen aktuális eseményhez nem kapcsolódott, semmilyen új információt nem közölt. A német fellebbviteli bíróság hozzátette, hogy amennyiben ilyen a kép aktualitása kimutatható is lenne, akkor is figyelembe kellene venni a közlés jogszerűsége kapcsán, hogy az újságírót a kép készítésekor a nyilvánosságtól elzárt helyen tartották fogva, így nem számíthatott arra, hogy ebben a helyzetben lefotózzák. Az a tény, hogy az újságíró régóta ismert tévés személyiség, nem fosztja meg a magánélethez való jogától a fogvatartása időtartama alatt.

A kérelmezők alkotmányjogi panaszait a német alkotmánybíróság elutasította, akik ezt követően a Bírósághoz fordultak annak megállapítását kérve, hogy a német hatóságok az Egyezmény 10. cikkében garantált szólásszabadsághoz való jog és a magánélethez való jogot garantáló 8. Cikk közötti egyensúly mérlegelése során a Bíróság által lefektetett szempontokkal szembemenve a szólásszabadságot aránytalanul korlátozó döntést hoztak.

A Bíróság megállapításai

A Bíróság a két ügyet a tárgyuk és a jogkérdés azonosságára tekintettel egyesítette.

A Bíróság megállapította, hogy a német bíróságok az ügy megítélése során az újságíró országos ismertségét is figyelembe vették. Annak mérlegelése során, hogy a kérdéses fotó hozzájárult-e közügyek megvitatásához, a német bíróságok arra jutottak, hogy a cikkben közöltekhez képest a vitatott kép sem önmagában, sem kontextusban vizsgálva semmilyen plusz információtartalommal nem bírt. A fellebbviteli fórum érvként vette figyelembe, hogy az újságíró előzetes letartóztatásának ténye a cikk közlésekor már régóta közismert volt, az újraközlésnek semmilyen legitim indoka nem volt.

A Bíróság ezzel kapcsolatban felhívta arra vonatkozó gyakorlatát, amely az Egyezmény értelmében az újságírónak széleskörű mérlegelést biztosít abban a tekintetben, hogy a cikkben leírt tényeket ábrával megerősíti-e, avagy sem. A kép és a cikk között azonban tényleges kapcsolatnak kell lennie (vö. Couderc And Hachette Filipacchi Associés v. France). A Bíróság nem értett egyet a német másodfok érvelésének azon részével, ami a fotó közlését azért találta jogsértőnek, mert az semmilyen új információt nem közölt

A Bíróság ugyanakkor hangsúlyozta, hogy a fogvatartottakról készített képek közzétételének korlátozása a Bíróság gyakorlata szerint az Egyezménnyel összhangban áll (Société de Conception de Presse et d’Édition V. France), és a német fellebbviteli fórum az ügy megítélése során kiemelt hangsúlyt fektetett a kép készítésének e körülményére.

A fotó további közlésétől való eltiltás és csekély mértékű ügyvédi költség megfizetésére kötelezés pedig, a tagállamok bizonyos mértékű mozgásterét is figyelembe véve a 8. és a 10. cikk közötti egyensúlyt az Egyezménnyel összeegyeztethető módon teremtette meg.

Mindezekre tekintettel a Bíróság a kérelmet megalapozatlannak minősítette.

✉ Iratkozzon fel hírlevelünkre, és mi hetente megküldjük Önnek a legfrissebb strasbourgi ügyek összefoglalóját!