Sérti az Egyezmény 10. cikkében garantált szólásszabadsághoz való jogot, ha egy mások által publikált tartalomra mutató link közzétételével a linket közlő újságíró automatikusan felelőssé válik a linken elérhető tartalomért. Esetről esetre kell vizsgálni, hogy az újságíró a tartalmat újraközölte, azzal azonosult, vagy csupán felhívta a figyelmet a tartalom létezésére. Azt is mérlegelni kell, hogy az újságíró a szakmai etikai szabályok és a jóhiszeműség követelményének megfelelően járt-e el a link közlése során.

Előfizetőket keresünk – támogasd a munkánkat egyszeri adománnyal vagy
havi előfizetéssel!

Magyar Jeti Zrt. v. Hungary
no. 11257/16

79%

Év végéig még

21 125 027 forint

hiányzik a

költségvetésünkből.

Támogasd az Átlátszó

tényfeltáró munkáját!

atlatszo.hu/tamogatom

Uj Péter, a Magyar Jeti Zrt. egyik tulajdonosa. Forrás: goo.gl/upSXYJ

Az ügy előzményei

2013 szeptemberében egy csapat részeg futballszurkoló Konyár településen az őket szállító buszból kiszállva a helyi általános iskola udvarán játszó, túlnyomórészt roma gyerekeket rasszista kiáltozással, fenyegetéssel és sörösüvegek dobálásával vezgálta. A rendőrök kiérkezéséig az oktatók a tantermekben a pad alá bújtatták a gyerekeket. Gyöngyösi Jenő, a helyi roma önkormányzat vezetője az incidens napján az iskola egy tanulójával és a gyerek édesanyjával együtt telefonos interjút adott a Roma Produkciós Iroda Alapítványnak, amiben a politikus többek között azt nyilatkozta, hogy “bejött a Jobbik”, illetve hogy a Jobbik párt tagjai inzultálták a gyerekeket.

Az interjút az Alapítvány még aznap feltöltötte a Youtube-ra.

Másnap az incidensről a 444.hu cikket közölt, amiben az újságíró beszámolt arról is, hogy az interjú a Youtube-on elérhető. A szövegrészletre kattintva link vezetett a kérdéses videóhoz.

A hazai fórumok előtti jogvita

A Jobbik az interjú miatt jó hírnév megsértésére hivatkozva 8 alperes ellen pert indított. Gyöngyösi és az Alapítvány mellett az egyik alperes a cikket közlő 444.hu volt.

A Debreceni Törvényszék első fokon megállapította, hogy a Gyöngyösi kijelentése tényállításnak minősül, és hamisan azt a látszatot kelti, mintha a Jobbiknak köze lett volna a Konyári incidenshez, ezért elmarasztalta a politikust.

A nyilatkozatot tartalmazó videóra mutató linket közlő 444.hu jogsértését a valótlan tény híresztelése fordulat miatt szintén megállapította a Törvényszék, és kötelezte a portált a határozat szövegének közzététele mellett a link eltávolítására. A bíróság e körben hangsúlyozta, hogy a híreszteléssel elkövetett fordulat objektív jellegű felelősséget keletkeztet, az állítást közlő fél jó- vagy rosszhiszeműsége, a tényállítás valóságtartalmában való tévedés e körben nem vizsgálható. (Ez alól kivétel a bírói gyakorlat szerint kizárólag abban a szűk körben érvényesül, ha a sajtó az Országgyűlés, a bíróság vagy más hatóság hatáskörébe tartozó eljárásról tudósít.)

Az érintettek által előterjesztett fellebbezésben a 444.hu azzal érvelt, hogy a Jobbik nevével a közvéleményben összeforrt a romaellenes ideológia, a Jobbik a köznyelvben a romaellenes szervezetek gyűjtőneveként használatos.

A hírportál emellett arra is hivatkozott, hogy a videót pusztán belinkelte, az abban elhangzottakat nem ismételte meg, az állításokkal nem fejezett ki azonosulást.

Az eljáró Debreceni Ítélőtábla az elsőfokú határozatot helyben hagyva megállapította, hogy a nyilatkozat a Jobbik jó hírnevét sértő módon keltette azt a látszatot, hogy a párt a társadalom által elítélt tevékenységben vett részt. Az ítélet a 444.hu fellebbezésével kapcsolatban kimondta, hogy a link puszta elérhetővé tétele megvalósítja a híresztelést, a link közzétevője pedig objektív felelősséggel tartozik a valótlan tartalom híreszteléséért.

A döntés ellen a 444.hu felülvizsgálati kérelmet terjesztett elő a Kúriánál. A Kúria a támadott jogerős határozatot hatályában fenntartotta, kiemelve, hogy “nem jelenti a sajtószabadság, a véleménynyilvánítási szabadság korlátozását, ha a sajtószervtől a joggyakorlat megköveteli, hogy a személyiségi jogot sértő közléseket ne tegyenek hozzáférhetővé.”

Az Ítélőtábla határozata ellen a 444.hu alkotmányjogi panasszal is élt. A sajtószabadság megsértése körében többek között arra hivatkozott, hogy lényegében ellehetetleníti az újságírást, ha egy sajtótermék objektív felelősséggel tartozik harmadik személyek nyilatkozatainak egyértelműen az újságíró véleményétől elkülönített, puszta idézéséért is. Érvelése szerint a sajtótól az várható el, hogy részrehajlás nélkül bemutassa minden olyan érintett álláspontját, aki kompetenciával rendelkezik az adott kérdésben, az állítások valóságtartalmának ellenőrzése nem.

Az Alkotmánybíróság az Alaptövény és az Egyezmény, valamint a Bíróság joggyakorlatának áttekintését követően a panaszt elutasító határozatában arra jutott, hogy bár “a kivételt nem engedő jogi felelősségre vonás a jóhírnév sérelmét jelentő közlés továbbadásáért a sajtószabadság érvényesülése ellen hat”, és “[e]bből következően a bíróságoknak különös körültekintéssel kell mérlegelni mind a büntetőjogi, mind a polgári jogi jogkövetkezmények alkalmazása során, hogy csak a valóban indokolt esetben essen korlátozás alá a sajtószabadság”, a sajtótudósítás csak “akkor esik kívül a híresztelés értelmezési körén, ha a médiatartalom fókuszában kizárólag a közéleti vitában részt vevő személyek megnyilvánulásainak naprakész és hiteles becsatornázása áll.”

A 444.hu érintett cikkének fókuszában az Alkotmánybíróság szerint azonban nem kizárólag Gyöngyösi nyilatkozata állt, hanem “az eseményekkel összefüggésben álló, egymásnak ellentmondó információk bemutatása. Ebből következően az adott esetben vizsgált sajtótudósítás híresztelésnek minősül.”

Az ügyben a 444.hu az Egyezmény 10. cikkében garantált véleménynyilvánítás szabadságához fűződő jog megsértése miatt a Bírósághoz fordult.

A Bíróság megállapításai

A Bíróság azt a kérdést vizsgálta, hogy a linkelt tartalom valóságtartalmáért való objektív felelősség  a véleménynyilvánítási jog olyan korlátozásának tekinthető-e, ami szükséges egy demokratikus társadalomban. Ennek eldöntéséhez a Bíróság a védeni kívánt, szintén legitimnek elismert jó hírnévhez való jog védelme és a jogkorlátozás mértéke közötti arányosság meglétét vizsgálta.

A Bíróság jelentőséget tulajdonított annak, hogy a hiperlinkek alapvető fontosságúak az Internet használható működéséhez, mert az óriási tömegben rendelkezésre álló információk közötti kapcsolat megteremtésével éppen az információ hozzáférhetőségét biztosítják.

A Bíróság megállapította, hogy az  Internet e sajátosságaira is tekintettel a nemzetközi alkotmányjogi judikatúra elismer bizonyos különbségeket a hagyományos nyomtatott sajtó útján és az Interneten elérhetővé tett, harmadik személyektől származó tartalomért való felelősség körében. A linkek használata az online újságírásban alapvetően különbözik a nyomtatott sajtóban való publikálástól, mert előbbiek csupán valamely, az Interneten máshol már nyilvánosan elérhető tartalom létezésére hívják fel az olvasó figyelmét. Sokkal inkább tekinthető tehát a lábjegyzetelés, mint az utánközlés analógiájának. A linkelés másik fontos megkülönböztető tulajdonsága, hogy a linket közzétevő felhasználó a linkelt tartalom felett nem rendelkezik ellenőrzéssel, így annak a linkelést követő megváltoztatására sincs ráhatása, sőt, arról tudomást sem feltétlenül szerez.

Minderre tekintettel a Bíróság nem értett egyet a magyar bíróságok általános megállapításával, hogy a link közzététele automatikusan megalapozza az újságíró. Ehelyett esetről esetre kell megítélni, hogy a link közzétevőjének szólásszabadsághoz való jogát legitim módon korlátozza-e a linkelt tartalomért való felelősségének megállapítása.

Ennek körében figyelemmel kell lenni arra, hogy az újságíró

• azonosult-e a kérdéses tartalommal;
• megismételte-e a kérdéses tartalmat (az azzal való azonosulás nélkül); vagy
• csupán a tartalomra mutató linket helyezett el (a tartalom megismétlése, vagy az azzal való azonosulás nélkül), továbbá, hogy
• tudott, vagy tudnia kellett volna-e a kérdéses tartalom jó hírnevet sértő vagy egyébként jogellenes voltáról; és
• jóhiszeműen, a sajtóetikai szabályoknak megfelelően járt-e el, a tényeket és adatokat a felelős újságírás elveinek megfelelő gondossággal ellenőrizte-e.

A Bíróság e körben megismételte a Jersild-ügyben megfogalmazott tételt, hogy súlyosan hátráltatná a sajtót a közérdeklődésre számot tartó kérdések megvitatásában játszott szerepének betöltésében, ha az újságírót felelősségre vonnák azért, mert valakinek egy interjú során tett kijelentéseit közzéteszi.

Nem fér össze a sajtó aktuális eseményekről és véleményekről tájékoztató funkciójával, ezért nem támasztható olyan általános követelmény az újságíróval szemben, hogy minden általa idézett és mást potenciálisan sértő kijelentéstől szisztematikusan és kifejezetten elhatárolódjon.

Mindez nem zárja ki, hangsúlyozta a Bíróság, hogy például egy hiperlink mellet egy kijelentés puszta megismétlése megalapozza az újságíró felelősségét, főleg akkor, ha rosszhiszeműen, vagy a szakmai etikai szabályokat megsértve járt el.

A fenti követelményekre tekintettel a Bíróság megállapította, hogy a link puszta közléséért megállapított automatikus, objektív felelősség az újságírókat a linkek elhagyására kényszerítené, ez pedig dermesztő hatással (chilling effect) lenne a véleménynyilvánítás Interneten gyakorolható szabadságára.

A magyar bíróság legitim indok nélkül állapította meg az ügyben az újságíró objektív felelősségét, ami a szólásszabadság aránytalan korlátozását, ezáltal az Egyezmény 10. cikkének megsértését eredményezte.

✉ Iratkozzon fel hírlevelünkre, és mi hetente megküldjük Önnek a legfrissebb strasbourgi ügyek összefoglalóját!