Magyar Kétfarkú Kutya Párt v. Hungary [GC]
no. 201/17
2020. január 20.

Egyezményt sértett a magyar kormány a Kétfarkú Kutya Párt érvénytelen szavazásra buzdító alkalmazásának betiltásával. A választási szervek ugyanis a törvény “jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlásra” vonatkozó alapelvére hivatkoztak. Az alapelv tág megfogalmazása azonban nem nyújt kellő védelmet az önkényes jogkorlátozás ellen. Egy politikai párt népszavazási kampányával kapcsolatos kommunikációja pedig csak kellően egyértelmű, az önkényes értelmezés ellen megfelelő garanciákat nyújtó jogszabály alapján korlátozható.

Az ügy előzményei

2016 február 24-én a magyar kormány országos népszavazást kezdeményezett. A Nemzeti Választási Bizottság a kérdést (“Akarja-e, hogy az Európai Unió az Országgyűlés hozzájárulása nélkül is előírhassa nem magyar állampolgárok Magyarországra történő kötelező betelepítését?”) 9:3 arányban népszavazásra bocsáthatónak találta, amit a Kúria jóváhagyott. A referendum előtt a kormány a “nem” válasz mellett kampányolt, míg az ellenzéki pártok egy kivétellel a szavazás bojkottja – távolmaradás vagy érvénytelen szavazat leadása – mellett érveltek.

A későbbi strasbourgi kérelmező Magyar Kétfarkú Kutya Párt (MKKP) a kampányban a kormányzati kommunikációt és a kérdést parodizáló kreatívokkal, így többek között óriásplakátokkal és szórólapokkal vett részt. Az MKKP arra biztatta a választókat, hogy érvénytelenül szavazzanak, és mutassák meg, milyen kreatív módokon lehet jobb célra felhasználni a szavazólapokat. E kampány keretében a párt “Szavazz Érvénytelenül App” néven ingyenes mobilapplikációt is fejlesztett. Az alkalmazás segítségével a felhasználók fotót készíthettek szavazólapjukról, ahhoz kommentet illeszthettek, és az alkalmazáson belül ezeket megoszthatták egymással. Az applikáció a frontkamerát blokkolta, így szavazóköri szelfit nem lehetett vele készíteni.

A teljes anonimitást hash-technológiával biztosították: ilyen módon az alkalmazás használójának azonosítására alkalmas adatokat sem a fejlesztők, sem a többi felhasználó nem ismerhette meg.

Egy magánszemély kifogása nyomán eljárva a Nemzeti Választási Bizottság (NVB) határozatában úgy találta, hogy az MKKP “azzal, hogy a „Szavazz Érvénytelenül App” mobiltelefon applikációján keresztül az országos népszavazás szavazólapjának lefényképezésére és az applikáción keresztül történő közzétételre (megosztásra) hívja fel a választópolgárokat”, megsértette a választási eljárásról szóló törvény választás tisztaságára és a jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlásra vonatkozó alapelveit, és ezzel az Alaptörvénynek a választás titkosságára vonatkozó alapelvét is. A testület az ügy megítélése kapcsán hangsúlyozta, hogy “12/2014. számú iránymutatásában egyértelműen állást foglalt a szavazólapok fényképezésével kapcsolatban”.

A párt fellebbezése nyomán a döntés a referendum napjáig nem emelkedett jogerőre. Az alkalmazás felhasználói a népszavazás napján 3.894 fotót osztottak meg egymással.

Az applikáció kampányban történő felhasználása miatt a korábbi kifogástevő magánszemély újabb kifogást nyújtott be az MKKP ellen. Az NVB –azonos jogszabályhelyekre hivatkozva – ismét elmarasztaló döntést hozott, ezúttal 832.500 forint bírságot is kiszabva.

A párt e döntést is megtámadta. Indokolásában kifejtette, hogy az app lehetőséget adott a választóknak, hogy a népszavazás mint közérdeklődésre számot tartó ügy megvitatásában részt vegyenek, véleményüket kifejezzék. A (politikai) véleménynyilvánítás alapjoga pedig csak más alapjog vagy alkotmányos alapelv érvényesülésének érdekében, és ekkor is csak szükséges és arányos mértékben korlátozható, úgy, hogy a korlátozás az adott cél elérésére alkalmas legyen. A választás titkosságából egyrészt nem vezethető le az a tilalom, hogy a választó nem oszthatja meg saját szavazatának tartalmát, másrészt az anonim app nem alkalmas a választó kilétének meghatározására.

A Kúria az első NVB határozatot érintő fellebbezést részben alaposnak ítélte. Döntésében leszögezte, hogy az NVB által hivatkozott iránymutatás nem minősül jogszabálynak, ezért az ügy jogi megítélése során nem releváns. A Kúria megállapította, hogy az “applikáció nem ad lehetőséget arra, hogy az azt felhasználók személyes adataihoz hozzáférjenek, így az alkalmazással nem lehet adott szavazatot az azt leadó személyhez kötni.” Olyan jogszabály pedig nincs, amely tiltaná a szavazólap lefotózását. Minderre tekintettel a választás titkosságának alapelvét nem sértette az alkalmazás. A bíróság szerint a választás tisztaságát sem sértette az alkalmazás,

a rendeltetésszerű joggyakorlás sérelmét azonban a Kúria is megállapította.

A döntés kiemelte, hogy a “Kúria az applikációban foglaltakat és az arra való feltöltésre való biztatást nem azért tartja a rendeltetésszerű joggyakorlásba ütközőnek, mert az applikáció lehetőséget ad a választópolgároknak – személyes visszakövetés nélkül – a szavazatuk tartalmának közlésére, hanem annak módja – a szavazólapokról készült fényképfelvételek és ezek feltöltése – miatt.”

A szavazás napjára vonatkozó, bírságot is megállapító NVB-döntést szintén megváltoztatta a Kúria: csak a rendeltetésszerű joggyakorlás alapelvének sérelmét látta megállapíthatónak. A bíróság a jogsértés súlyával a nyolcszázezer forintot meghaladó összeggel szemben csupán 100.000 forintos bírságot ítélt arányosnak.

A Kúria második végzése ellen a párt alkotmányjogi panasszal élt. Az alkotmánybíróság a panaszt – dr. Czine Ágnes különvéleménye mellett – az érdemi vizsgálatot mellőzve visszautasította. A testület úgy foglalt állást, hogy a Szavazz Érvénytelenül applikációval az MKKP nem saját véleményét nyilvánította ki, “csak lehetőséget adott arra, hogy a választópolgárok – véleménynyilvánítási szabadságukkal élve – megosszák egymással a szavazólapról készült fényképfelvételeket”, ezért nem saját, hanem mások jogsérelmére hivatkozott, így nem felelt meg az alkotmányjogi panasz követelményeinek.

A kérelmezők ezt követően az Egyezmény véleménynyilvánítás szabadságát védő 10. cikk megsértésére hivatkozva a Bírósághoz fordultak.

A Bíróság döntése

A Kamara döntése

Az ügyben először a Bíróság hétfős Kamarája hozott döntést, amelyben egyhangúlag megállapította a 10. cikk megsértését. A döntés a nagykamarai Öztürk-ügyre mutatva kiemelte, hogy a véleménynyilvánítás szabadsága magában foglalja az információk továbbításának szabadságát is, hiszen az e médiumokat érintő korlátozás szükségképpen beavatkozást jelent az információk közléséhez és megismeréséhez való jogba. A Kamara szerint a magyar kormány nem tudott olyan, a 10. cikk vonatkozásában az Egyezmény által elismert legitim célt megjelölni, ami indokolta volna az MKKP véleménynyilvánításhoz való jogának korlátozását. A Kamara az egyezménysértés megállapítására tekintettel azt már nem vizsgálta érdemben, hogy az MKKP hazai elmarasztalását megalapozó jogszabályok kellően egyértelműek voltak-e.

A Nagykamara döntése

A Kamara döntését követően a kormány a Nagykamarához folyamodott. A Bíróság csak egészen ritka esetben ad helyt az ilyen kérelmeknek, ebben az ügyben azonban az ötfős bizottság úgy döntött, hogy helyt adva a kormány kérésének, a tizenhét tagú Nagykamara elé tárja az ügyet. Ilyen esetben a Nagykamara nincs kötve a korábbi ítélethez.

A Nagykamara megvizsgálta a kormány előzetes érvét, mely szerint a kérelmező nem merített ki minden hazai jogorvoslatot, ugyanis az MKKP az alaptörvényellenes döntésre hivatkozás helyett kérhette volna, hogy az Alkotmánybíróság normakontroll keretében állapítsa meg az alkalmazott jogszabály alaptörvény-ellenességét. A Nagykamara nem fogadta el ezt az érvelést: a kérelmezők politikai kommunikációját ugyanis a tág értelmezési keretet engedő alapelvek konkrét ügyben való alaptörvénysértő alkalmazása korlátozta. Ezzel összhangban a kérelmező az éppen ilyen esetek orvoslására rendelkezésre álló “valódi” alkotmányjogi panasszal élt. Erre tekintettel a Nagykamara a kormány ez irányú érvelését elutasította.

Az MKKP a Nagykamara előtt is hivatkozott arra, hogy a hazai elmarasztaló döntések igen tág értelmezési tartománnyal rendelkező alapelvekre hivatkoztak, amelyeket korábban soha nem alkalmaztak anonim fotómegosztó applikációra. A politikai jogok gyakorlására, így különösen a kampánytevékenységre vonatkozó szabályoknak azonban kellően előreláthatónak kell lenniük ahhoz, hogy azok előírásait egyáltalán követni lehessen. Ezt a Bíróság is megköveteli az egyezményben védett jogok korlátozásával kapcsolatban, ez a jogszerűség minimális feltételeinek egyike.

A legitim cél kapcsán az MKKP előadta, hogy a választások tisztaságának megóvása természetesen annak minősül, jogerős döntéseiben azonban maga a Kúria mondta ki, hogy az applikáció erre nem jelentett veszélyt. Erre tekintettel a kérelmező szerint a korlátozásnak legitim célja sem volt.

A kormány arra hivatkozott, hogy az iránymutatás, amely kifejezetten felhívta a figyelmet, hogy a szavazólapot nem lehet sem a szavazófülkéből kivinni, sem lefényképezni, kellően egyértelművé tette a kérelmezők számára a követendő jogértelmezést. Érvelése szerint e szabályok legitim célja a láncszavazás, illetve a szavazatok árusításának megakadályozása. Az applikáció ezen felül alkalmas volt arra, hogy aláássa választás intézményébe vetett közbizalmat. A százezer forintra mérsékelt bírság pedig a kormány szerint arányos volt.

A Nagykamara a Delfi-ügyre mutatva leszögezte, hogy az egyezménykonform jogszabálynak megismerhetőnek és hatásait illetően előreláthatónak kell lennie. Ez ugyanakkor semmiképpen sem jelent teljes bizonyosságot, hiszen kétes jogi megítélésű helyzetek minden jogrendszerben adódnak. Az is elkerülhetetlen, hogy egy jogszabályt valamilyen ügyre először alkalmazzanak. Önmagában az sem probléma, ha a törvényt alsóbb rendű jogszabály pontosítja, illetve, ha a jog teret enged mérlegelésnek. Az önkényes jogkorlátozás ellen azonban hatékony védelmet kell nyújtani. A Perinçek-ügyben azt is világossá tette a Nagykamara, hogy nem absztrakt normakontrollt végez, a Bíróság mindig az adott ügyet vizsgálja.

A fő kérdés a Nagykamara szerint ebben az ügyben az volt, hogy az MKKP-től elvárható volt-e, hogy a jogszabályok alapján előre lássa, hogy az anonim fotók megosztására szolgáló applikáció közzétételével megsérti a választási eljárási törvényt.

Ennek kapcsán a Nagykamara rámutatott, hogy az alkalmazandó alapelvek tekintetében NVB és a Kúria sem értett egyet. A választási eljárás vonatkozó alapelvével (rendeltetésszerű joggyakorlás) kapcsolatban az Alkotmánybíróság 18/2008. (III. 12.) határozatában kifejezetten úgy foglalt állást, hogy a “rendeltetésellenes joggyakorlás kritériumai minden esetre általánosan alkalmazható jelleggel nem meghatározhatók”, illetve a törvény “nem ad még példálózó eligazítást sem”. A választási eljárási törvény e tulajdonsága 2008 óta nem változott. A Nagykamara minderre tekintettel úgy ítélte meg, hogy a törvény kifejezetten széles teret hagyott a választási szervek diszkrecionális döntésének a tekintetben, hogy miként értelmezik a “jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás” törvényi követelményét.

Az előreláthatóság ugyanakkor kiemelten fontos, amikor az állam egy politikai pártnak egy választással, vagy népszavazással kapcsolatos kommunikációját korlátozza.

A jelen ügyben tapasztalható bizonytalanság a Nagykamara 16:1 arányú döntése értelmében túlment a 10. cikkel kapcsolatban még tolerálható határon. Erre tekintettel a Ve. 2. § (1) e) bekezdése a jelen ügyben alkalmazva nem védett megfelelően az önkényes jogalkalmazástól, így az ügyben a kormány megsértette az Egyezmény 10. cikkét.

Az MKKP kártérítésként a rá kiszabott pénzbírságnak megfelelő összeget, 330 eurót kért és kapott. Az eljárási költségekre tekintettel a Bíróság a kért 7.615 eurót indokoltnak találta, így teljes összegben megítélte a kérelmezőknek.

A döntéshez az orosz Dimitry Dedov bíró különvéleményt csatolt: álláspontja szerint az érvénytelen szavazásra buzdító alkalmazás tiszteletlenséget fejez ki a referendum iránt. A bíró álláspontja szerint erre tekintettel a kérelmező a hatóságok reakcióját is előre láthatta volna.

______
Disclaimer: Az ügyben az MKKP-t a Strasbourgi Figyelő főszerkesztője, Tordai Csaba, valamint Fazekas Tamás és a blog szerkesztőségének tagja, T. Tóth Balázs ügyvédek képviselték. Tanácsadóként az eljárásban G. Szabó Dániel volt szerkesztőségi tag is részt vett. Gönczi Gergely a 2019-es Európai Parlamenti választások idején a Nemzeti Választási Bizottság MKKP által megbízott tagja volt.

Iratkozzon fel hírlevelünkre, és mi hetente megküldjük Önnek a legfrissebb strasbourgi ügyek összefoglalóját!

Címlapkép: Az MKKP érvénytelen szavazásra buzdító plakátjainak egyike Forrás: 24.hu, http://bit.ly/37FldHd

 

Ha már egyszer itt vagy…
Az Átlátszó nonprofit szervezet: cikkeink ingyen is olvashatóak, nincsenek állami hirdetések, és nem politikusok fizetik a számláinkat. Ez teszi lehetővé, hogy szabadon írhassunk a valóságról. Ha fontosnak tartod a független, tényfeltáró újságírás fennmaradását, támogasd a szerkesztőség munkáját egyszeri adománnyal, vagy havi előfizetéssel. Kattints ide a támogatási lehetőségekért!