Lilliendahl v. Iceland
no. 29297/18
2020. június 11.

Egy izlandi város oktatásügyi reformja kiterjesztette az LGBT emberek számára elérhető lelki segítségnyújtást és a témával kapcsolatos oktatást az elemi és középiskolákban. A kérelmező az e kérdés kapcsán kialakult közéleti vita során egy online cikkhez homofób hozzászólást fűzött. A komment miatt indult büntetőeljárásban megállapították a felelősségét és pénzbüntetésre ítélték. A Bíróság az enyhébb kategóriába tartozó gyűlöletbeszédnek minősítette a hozzászólásokat. Az ilyen véleménynyilvánítást a tagállamok szélesebb körben korlátozhatják. Az izlandi jogerős ítélet mérlegelte a szükséges szempontokat, így az elítélés nem sértette az Egyezményt.

Az ügy előzményei

2015-ben az izlandi Hafnarfjörður város helyi önkormányzata elfogadott egy kezdeményezést, amely egyrészt bővítette a homoszexuális, meleg, biszexuális és transznemű (LGBT) emberek számára az elemi- és középiskolákban elérhető lelki gondozást, másrészről a témával kapcsolatos oktatásra is nagyobb hangsúlyt helyezett. A kérdésről heves közéleti vita alakult ki. A kérelmező egy, a témával foglalkozó cikkhez fűzött online hozzászólásában a jelenséget trágár stílusban undorítónak, szexuális devianciának minősítette, amit nem kell magyarázni senkinek. A kommentelő szerint e deviáns, állatok módjára közösülő emberek maradjanak otthon, a gyermekeket nem szabadna kitenni annak, hogy a jelenséggel találkozzanak.

Az iskolákat érintő program végrehajtásában is szerephez jutó LGBT egyesület a hozzászólásokkal kapcsolatban feljelentést tett az izlandi büntetőtörvény azon szakaszára hivatkozva, amely tiltja a valamely védett tulajdonság (így szexuális irányultság vagy nemi identitás) miatt emberek nyilvános fenyegetését, lealacsonyítását és megszégyenítését.

A vádemelést követően az elsőfokú bíróság felmentette a kérelmezőt. Értékelése szerint a kérelmező a véleménynyilvánítás szabadsága által védett kijelentést tett, amely nem érte el a büntetőtörvényi tilalom megsértéséhez szükséges durvaságot, továbbá a kérelmező szándéka sem terjedt ki a bűncselekmény elkövetésére.

A fellebbezés folytán eljáró Izlandi Legfelsőbb Bíróság azonban megállapította a kérelmező felelősségét, és 300.000 forintnak megfelelő összegű pénzbüntetést szabott ki. A Legfelsőbb Bíróság rámutatott, hogy a büntetőszabály a Faji Megkülönböztetés Valamennyi Formájának Kiküszöböléséről Szóló Egyezmény (ICERD) Izland általi ratifikálásához köthető jogi reform keretében került be a büntetőtörvénybe, figyelemmel az interneten terjedő gyűlöletbeszéd visszaszorítását célzó törekvésekre és ajánlásokra is. A csúcsbíróság rögzítette, hogy a kérelmezőt az izlandi alkotmány és az Egyezmény alapján is megilleti a véleménynyilvánítás szabadsága, ennek azonban korlátját képezi többek között más emberek magánélethez való joga és a szexuális orientáción és identitáson alapuló hátrányos megkülönböztetés elleni védelem is. A kérelmező által használt kifejezésekkel kapcsolatban a Legfelsőbb Bíróság úgy foglalt állást, hogy azok régebben talán elfogadhatónak minősültek, mára azonban egyértelműen előítélettel teli és becsületsértő az alkalmazásuk. A kérelmező a hozzászólást is szándékosan tette közzé nyilvánosan, így a fellebbviteli fórum a tudati oldal hiányára alapított felmentési okot is megalapozatlannak értékelte.

A kérelmező az ítélet ellen a Bírósághoz fordult. Kérelme szerint a büntetés sértette az Egyezmény 10. cikkében garantált véleménynyilvánítás szabadságához való jogát és a 14. cikkben rögzített diszkriminációtilalommal is szembe ment, mert más véleményekhez képest az ő álláspontjának kifejezésére szigorúbb szabályok vonatkoznak.

A Bíróság döntése

A Bíróság gyakorlata a gyűlöletbeszéd két kategóriáját különbözteti meg. A nagykamarai Perinçek-ügy alapján a súlyosabb kategóriába azok a kijelentések tartoznak, amelyek erőszak szítására vagy gyűlölet felkorbácsolására alkalmasak. Az ilyen kommunikáció veszélyezteti az Egyezményben biztosított jogokat. Erre tekintettel a Bíróság az ebbe a kategóriába tartozó gyűlöletbeszédet az Egyezményben biztosított jogokkal való visszaélést tiltó 17. cikk alapján az Egyezmény (és így a 10. cikk) védelmére érdemtelennek minősíti. E küszöböt azonban a Bíróság magasan húzza meg. A jelen ügyben, bár a kérelmező kijelentései kétségtelenül előítéletekkel terheltek voltak, a Kamara úgy ítélte meg, hogy az érintett hozzászólások nem tartoznak a gyűlöletbeszéd legsúlyosabb kategóriájába, ezért az ügyben a 17. cikk nem alkalmazható.

A gyűlöletbeszéd másik kategóriájába a valamely védett tulajdonságú közösséghez tartozás miatti kirekesztő, lealacsonyító és becsületsértő kijelentések tartoznak, amelyek azonban erőszakra vagy gyűlölet szítására közvetlenül nem alkalmasak. Ezek a véleménynyilvánítási jog körébe tartoznak. Ez azt jelenti, hogy a 10. cikk védelme kiterjed rájuk, azaz bármilyen korlátozás csak jogszabály alapján, az Egyezményben felsorolt okokból fogadható egy demokratikus társadalomban szükséges (azaz a védendő konkurens jogokkal arányos) mértékben. A gyűlöletbeszéd elleni fellépés igénye azonban olyan legitim cél, ami az e kategóriába tartozó kommunikációval szemben szélesebb körben enged teret az állami korlátozásnak. Az Egyezménynek való megfelelést a Bíróság az adott ügy összes körülménye alapján állapítja meg, figyelembe véve a közlés tartalmát és a közzététel módját.

A jelen ügyben a Bíróság úgy ítélte meg, hogy az izlandi Legfelsőbb Bíróság valamennyi releváns szempontot figyelembe vett, nem rekesztette ki a kérelmező hozzászólásait a véleménynyilvánításhoz való jog védelme alól. Mások, így a hozzászólásokkal érintettek jogainak védelme az Egyezmény 10. cikke alapján is legitim alapja a korlátozásnak, amit a magánéletet is védő 8. cikk is megerősít. A hozzászólások értékelése során az izlandi fellebbviteli fórum arra jutott, hogy azok “komolyak, kirívóan sértőek és előítéletekkel terheltek” voltak. A szankció mértékét is figyelembe véve a Bíróság arra jutott, hogy a hazai bíróság a vizsgált szempontokat releváns érvek súlyozásával tette mérlegre. Erre tekintettel nem látta szükségesnek a döntés felülbírálatát és egyhangú döntéssel mellőzte az egyezménysértés megállapítását.

A kérelmezőnek a hozzászólása véleménytartalmára tekintettel történt hátrányos megkülönböztetésre alapított panaszát a Bíróság nyilvánvalóan alaptalannak minősítette.

✉ Iratkozzon fel hírlevelünkre, és mi hetente megküldjük Önnek a legfrissebb strasbourgi ügyek összefoglalóját!

Címlapkép: Utcafestéssel készülnek a reykjavíki Gay Pride fesztiválra. Forrás: https://bit.ly/32raJtJ

 

Ha már egyszer itt vagy…
Az Átlátszó nonprofit szervezet: cikkeink ingyen is olvashatóak, nincsenek állami hirdetések, és nem politikusok fizetik a számláinkat. Ez teszi lehetővé, hogy szabadon írhassunk a valóságról. Ha fontosnak tartod a független, tényfeltáró újságírás fennmaradását, támogasd a szerkesztőség munkáját egyszeri adománnyal, vagy havi előfizetéssel. Kattints ide a támogatási lehetőségekért!