SIMIĆ v. BOSNIA AND HERZEGOVINA
no. 39764/20
2022. május 17.

Az ügy kérelmezője egy ügyvéd, aki az ügyfelét képviselve egy bírósági tárgyaláson viccet mesélt azért, hogy illusztrálja a bírósági eljárással kapcsolatos kritikáját. Ennek eredményeként a bíróság 510 eurónak megfelelő összegű bírságot szabott ki az ügyvédre a bíróság megsértése miatt. A bírság kiszabásakor ugyanakkor a hazai bíróságok nem tulajdonítottak kellő súlyt annak a kontextusnak, amelyben a vicc és a kritikai megjegyzések elhangzottak, továbbá nem szolgáltattak megfelelő és elegendő indokot a kérelmező véleménynyilvánítási szabadságába való beavatkozás igazolására. 

79%

Év végéig még

21 125 027 forint

hiányzik a

költségvetésünkből.

Támogasd az Átlátszó

tényfeltáró munkáját!

atlatszo.hu/tamogatom

Az ügy előzményei

Mirko Simić ügyvéd, a Bosznia-Hercegovina ellen zajlott ügy kérelmezője egy hazai kártérítési perben látott el jogi képviseletet. A harmadfokú bíróság előtti fellebbezés során Simić viccelődött a bosnyák másodfokú bírósággal kapcsolatban, egy olyan professzorhoz hasonlítva azt (és konkrétan a vele szembeni bánásmódját), aki elvárja a hallgatóitól, hogy a hirosimai bombázások áldozatait név szerint is fel tudják sorolni. A bosnyák harmadfokú bíróság a fellebbezést elutasította, valamint a bíróság megsértése miatt 510 eurónak megfelelő bírsággal sújtotta az ügyvédet. Bosznia-Hercegovina Alkotmánybírósága helybenhagyta ezt a döntést, amelyben a Žugić-ügyre hivatkozott. A kérelmező kifizette a bírságot, de az Egyezmény véleménynyilvánítás szabadságát garantáló 10. cikkének megsértése miatt a Bírósághoz fordult.

A Bíróság döntése

A Bíróság eljárása során főként azt vizsgálta, hogy a bírság kiszabása szükséges beavatkozásnak számít-e egy demokratikus társadalomban az Egyezmény 10. cikke értelmében. A véleménynyilvánítás szabadságának gyakorlásába való beavatkozás szükségességének mérlegeléséhez a Bíróság a Radobuljac-ügyben kimondott általános elvekre hivatkozott. A Bíróság kiemelte, hogy a kifogásolt beavatkozást az ügy egészének fényében kell vizsgálni, beleértve a megjegyzések tartalmát és a kontextust, amelyben azok elhangoztak, továbbá, hogy a szóban forgó beavatkozás „arányos volt-e az elérni kívánt jogos céllal” és hogy a nemzeti hatóságok által a célok igazolására felhozott indokok „relevánsak és elegendőek-e”. Ennek során a Bíróságnak meg kell győződnie arról, hogy a nemzeti hatóságok a 10. cikkben foglalt elvekkel összhangban lévő normákat alkalmaztak, és ezen túlmenően, hogy döntéseiket a releváns tények elfogadható értékelésére alapozták.

A képen Bosznia-Hercegovina Alkotmánybírósága látható, forrás: https://bit.ly/3WqJc5s

A jelen ügy vizsgálata során a Bíróság először a kritikai megjegyzések kontextusát elemezte. A megjegyzéseket, amiket a nemzeti bíróságok sértőnek minősítettek, a kérelmező bírósági eljárás keretében tette, egy olyan fórumon, ahol az ügyfele jogait erőteljesen meg kellett védeni. Ezen túlmenően, a megjegyzések egy fellebbezési tárgyaláson hangoztak el, és nem egy nagyobb nyilvánosságot elérő fórumon, mint például a médiában (lásd Morice-ügy). Ezzel összefüggésben a Bíróság megállapította, hogy a hazai bíróságok az ügy vizsgálata során nem tulajdonítottak kellő jelentőséget ennek a kontextusnak.

A Bíróság a megjegyzések értékelése során nem értett egyet a kormány érvelésével azzal kapcsolatban, hogy azok indokolatlan személyes támadások lettek volna, amelynek kizárólagos célja a bíróság vagy a bíróság tagjainak megsértése (lásd Čeferin-ügy). A Bíróság értékelése szerint, Simić megjegyzései ezzel ellentétben valójában arra irányultak, ahogyan a másodfokú bíróság a bizonyítási szabályokat alkalmazta ügyfele ügyében. Bár igaz, hogy a kifogásolt megjegyzések hangneme szarkasztikus volt, ugyanakkor ahogyan azt a Morice-ügyben is megállapítást nyert, az ilyen hangnem használata a bírákról szóló megjegyzésekben összeegyeztethetőnek minősül a 10. cikkel.

A Bíróság egyetért a kormánnyal és Bosznia-Hercegovina Alkotmánybíróságával abban, hogy az ügyvédek, mint független szakemberek kulcsszerepet játszanak abban, hogy a bíróságok élvezzék a közbizalmat. Az ügyvédeknek ez a különleges szerepe az igazságszolgáltatásban számos kötelezettséggel jár; nevezetesen szakmai magatartásuknak diszkrétnek, becsületesnek és méltóságteljesnek kell lennie. Ahhoz azonban, hogy a nyilvánosság tagjai megbízzanak az igazságszolgáltatásban, bízniuk kell az ügyvédi hivatás hatékony képviselet ellátására való képességében (lásd Morice-ügy).

A fenti elemek alapján a Bíróság arra a következtetésre jutott, hogy a hazai bíróságok által a kérelmező véleménynyilvánítás szabadságába való beavatkozás igazolására felhozott indokok nem voltak „relevánsak és elégségesek”, így nem mondható el, hogy a 10. cikkben foglalt elvekkel összhangban lévő normákat alkalmazták volna, vagy hogy a releváns tények elfogadható értékelésére alapozták volna határozataikat. A Bíróság ennek megfelelően kimondta, hogy a bírság kiszabása és a kérelmező véleménynyilvánítási szabadságába való beavatkozás nem volt szükséges egy demokratikus társadalomban, így megsértették az Egyezmény 10. cikkét.

Vagyoni kárként a kérelmező 510 eurót kívánt érvényesíteni, amely megfelel a bíróság megsértése miatt rá kiszabott pénzbírságnak. Ezenfelül 4 500 eurót követelt nem vagyoni kár címén, valamint 2 550 eurót az Alkotmánybíróság és a Bíróság előtt felmerült költségek és kiadások fedezésére. A Kormány vitatta ezt, a Bíróság ugyanakkor megállapította, hogy a kérelmezővel szemben a bíróság megsértése miatt kiszabott pénzbírság megsértette az Egyezmény 10. cikkét, így az állítólagos vagyoni kár és a megállapított jogsértés között elegendő okozati összefüggés áll fenn, ezért a Bíróság elfogadta a kérelmező a pénzbírság összegére vonatkozó vagyoni kár iránti kérelmét. A Bíróság a kérelmező nem-vagyoni kár iránti igényét és költségigényét is megalapozottnak találta, így összesen 7 560 Euró megfizetésére kötelezte az egyezménysértő államot.

✉ Iratkozzon fel hírlevelünkre, és mi rendszeresen megküldjük Önnek a legfrissebb strasbourgi ügyek összefoglalóját!

Címlapképünk illusztráció, Forrás: https://bit.ly/3iI6mXn  

Ha már egyszer itt vagy…
Az Átlátszó nonprofit szervezet: cikkeink ingyen is olvashatóak, nincsenek állami hirdetések, és nem politikusok fizetik a számláinkat. Ez teszi lehetővé, hogy szabadon írhassunk a valóságról. Ha fontosnak tartod a független, tényfeltáró újságírás fennmaradását, támogasd a szerkesztőség munkáját egyszeri adománnyal, vagy havi előfizetéssel. Kattints ide a támogatási lehetőségekért!